Tary Lajos
festõmûvész
(1884–1972)
 
Tary Lajos
 Tary Lajos
 
 
Életrajzi adatok:
 
1884-ben született Budapesten, édesapja Tary Ferenc pék.
1906-ban végzett az Országos Iparmûvészeti Fõiskolán a díszítõ-festõ szakon „jeles” eredménnyel.
1907-ben „Ferencz József” ösztöndíjat kapott.
1908-ban a Budapesti Képzõmûvészeti Fõiskolán az Országos Rajztanárvizsgáló Bizottságnál rajztanári oklevelet szerzett.
1922–52-ig ipari iskolában rajzot tanított.
Munkássága elsõsorban a templomok freskóinak tervezése, festése, oltárképek festése.
Középkori falfestések feltárása, restaurálása a Mûemlékek Országos Bizottságának megbízásából.
Sajnos a második világháború után ilyen jellegû megrendeléseket nem kapott,
így az 1946-os idegösszeroppanása után már csak rajztanári munkát végzett 1952-ig, nyugdíjba vonulásáig.
Házasságából (felesége Medvecz Mária) két leánya született: Mária 1923-ban és Éva 1927-ben.
1972-ben hunyt el.
 
 
Mûvészeti iskolák:
 
Gróh István iparmûvészeti iskolai tanár mûtermében és megbízásából
zenetörténeti frízt festett a Zeneakadémián, mint illusztrátor.
Sándor Béla iparmûvészeti iskolai tanár mûtermében falképfestõként dolgozott
a Sio-agárdi és a paksi római katolikus templom freskóinak megfestésében (1907).
Lóhr Ferenc festõmûvésznek több templom festési tervét készítette el és falkép-festõként freskókat festett.
Közösen dolgoztak, közös mûtermük volt.
Pl.: Ungváron a Papnevelõ Intézet görög katolikus kápolna freskóit tervezte és festette,
Kecskeméten a földrengés által megsérült „Roskovits falképeket” javította (1911),
Kiskunfélegyházán a római katolikus ótemplomban, késõbb az újtemplomban
(Szent Erzsébet alamizsnát oszt és a betlehemi oltár feletti freskó),
majd Zentatornyoson freskókat készített.
Csongrádon a római katolikus templom (Béke templom) freskóterveit,
a freskók festését és a fõoltárképet is õ készítette.
Bajon a római katolikus templomban és Budafokon a Törley kápolnában freskókat festett (1908).
 
 
A Mûemlékek Országos Bizottságának megbízásából végzett munkák:
 
középkori mész alatt lappangó falképek feltárása, lefestése, restaurálása:
 Szmrecsány /Liptó m./ rk. Templom falmennyezete (1902)
Tótlak-Velemér /Zala m./  középkori falképek másolása (1903)
Vajda -Hunyad vára /Vajda-Hunyad m./ falfestmények lefestése
Nagyenyed /Alsó Fehér m./ és Torockó /Torda-Aranyos m./ népmûvészeti tárgyak lefestése (1904, 1906)
Zsegnye  /Sáros m./ evangélikus templom falképeinek másolatai (1905)
Nagyszeben /Szeben m./ ev. Templom falfestményeinek lefestése (1905)
Vörösklastromban (Szepes m. / a kolostor falképeit tárta fel és másolta le (1909)
Podolin /Szepes m./ a rk. Templom freskóinak feltárása, lefestése, az egész templom restaurálása (1911–1912)
Zsegra /Szepes m./ rk. Templom falfestése és lefestése (1913)
 
 
Önálló megrendelésû oltárképek:
 
Nedecz /Szepes m./ rk. templom két oltárképe (1911)
Kaczvin /Szepes m./ rk. templom részére f?oltárkép "Utolsó Vacsora" (1912)
Szepesófalva /Szepes m./ rk. templom oltárképe: Tizian: Mária mennybemenetele másolat
Szepesolaszi /Szepes m./ rk. templom „Keresztelõ szent János” fõoltárkép (1927)
„Szent Mihály” és „Magdolna” két mellék oltárkép (1928),
a kápolna részére „Szent János” kép (1930)
 
 
Történelmi tárgyú képek:
 
A M?emlékek Országos Bizottsága 1917-ben megbízta IV. Károly király koronázásának megfestésével.
Ebbõl a „Kardvágás” képrész készült el, amelynek nagyméretû megfestése
a Magyar Képviselõház részére a hiteles megrendelés ellenére nem kerülhetett sor.
A kisméretû képet a Mûemlékek Országos Bizottsága megvette.
„Õszi Rózsa Forradalom” (1918) címû képét a Hadtörténeti Múzeum 1960-ban megvette
 
 
Egyéb mûvek:
 
Portrék, olajképek, akvarellek, grafikák
Plakát, bélyeg és pénzpályázaton több aranyérmet I., II., és III. díjat, dicséretet kapott
Sgrafittókat készített a Sternberg házra (Budapest, Rákóczi út), a Dreher, Hági sörözõk részére,
Pusztavámon, Debrecenben, Székesfehérváron, Kassán és Szegeden.