Vissza a főoldalra
 
ONLINE KULTURÁLIS ÉS MÛVÉSZETI MAGAZIN
(világhálón: 2001. március 1-jétõl, nyomtatásban: 2002. tavasza óta)
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK * * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
KORTÁRS IRODALMI VÁLOGATÁS
(szerkeszti: Bandi Katalin – vers, Szénási Sándor István – próza)
 
Lackfi János
(1971 - )
Vers a madárságról
                            Fenn a madárlesen ülök 
                            És újmadárul füttyögök 
                            Leplezni cseppet sem tudom 
                            Enyhe ember-akcentusom, 
                            Dalaimban többnyire van 
                            Valami tán madártalan, 
                            Amint némi madáros is, 
                            Csak remélem, hogy nem hamis. 
                            Madárkodás nem kenyerem, 
                            A madár virtust ismerem. 
                            Madár himnuszra ébredek, 
                            És madártejjel festeget, 
                            Fenyegetõ, nagy fényeket 
                            Madár tájra madár ecset. 
                            Madárvér hányszor ontatott 
                            Emitt a madár ugaron, 
                            Számkivetetten jár madár, 
                            Ott, ahol már madár se jár. 
                            A szembeszéllel szembeszáll, 
                            Sörét kaszál, fogy a madár. 
                            Bár erdeink határain 
                            Túl is madár szót hallani, 
                            De rajtunk madár átok ül, 
                            Nézzük egymást idegenül. 
                            Madár madárnak farkasa, 
                            Nem anyánk a madár haza. 
                            Ritka az is, hogy pár madár 
                            Zsivajgó rajba összeáll, 
                            Madár madárnál madarabb, 
                            Egymást cibálja mind a rab. 
                            Madárharapást csõrivel, 
                            Míg nagyobb madár nem visz el. 
                            A madár nemzet óhaja 
                            Õsmadaraknak óhaza, 
                            Hív a haza, talpra, madár, 
                            Madár földön ki-ki megáll. 
                            Ki hígmadár, ki mélymadár, 
                            Amerre tárul a határ. 
                            Madár modor nem jellemez, 
                            Madár vagyok, nem jelmez ez, 
                            Idegen tollam veszthetem, 
                            Aki madár, nem tart velem.
  
(Forrás: http://www.lackfi-janos.hu/index.php?id=19)
Ez az írás 2012. április 5-én került a NapSziget gyûjteményébe.
 
Lacki János további írásai a Kortárs Irodalmi Válogatás rovatban
 
visszatérés a
Kortárs Irodalmi Válogatás
rovathoz
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK * * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
  Az írásokkal kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt alkotásakat
e-mail címünkre valamint az 1172 Budapest, Podmaniczky Zs. u. 3. postai címre várjuk!
Szerkesztõségi forródrót és SMS-küldési lehetõség: 06-30/520-1428
 
...ami a NapSzigetbõl kimaradt...
 
Vissza a főoldalra
 
 
 
Mûvészek és mûvészetek a világhálón