|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Aki tehetségét idegen földekre pazarlá,
Méltóságra mehet, nyerhet aranyt, hireket. Oh de múló fény az, minden balesetben eloszlik, Mély gyökeret nem hajt, véle enyész neve is. A haza oltárán örökkön ragyog a nemes élet, Mely szentelve magát, néki javára hevűlt; És ha magas bért nem lelsz is mindjárt, ha korodnak Írigylő nyelvén érdemed alkonyodik, Hátra ne lépj, inkább kettőztesd minden erődet, S egy buzgóbb maradék áldja hideg porodat. (1820) (Forrás: Kisfaludy Károly válogatott művei, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1983., 13. old.) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
 |
