|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
„Isméred e gyűrűt?
Aranymives barátom!” – „Ismérem jól, uram, E gyűrüt én csináltam; Azt is tudom, kinek Számára készíttetted. Az szép leányka volt, És aztán hitvesed lett.” – „Igen, szép lyányka volt, És aztán hitvesem lett. De megszegé hitét, S mással kötött szerelmet. E gyűrü rosz helyen Volt ujján; visszavettem. Legdrágább kincsem ez, Jobb helyre kell hát tennem. Ezennel önts golyót E gyűrüből, barátom!... ...Fegyverbe töltöm azt, S szivem, beléd bocsátom.” (Pest, 1845) (Forrás: Petőfi Sándor összes költeményei, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1978., I. kötet 455.old.) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
 |
