|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Beteg vagyok, – ejh – bú, panasz mit ér?!
Míg volt erőm, szolgáltam a hazát. Most már nincs, ergo nincs napszám, kenyér. Nos hát, mi jogom élni is tovább? Ásd meg sirod! nincs hátra már egyéb. Csakhogy ne itt: túl a határokon: Mert elijed a késő ivadék... Idegen föld takarja el porom. Hogy elfeledd, jól elfeledd, hazám! Szomorú élettörténetemet; Így tán akad még, aki igazán, Önzetlen, mint én, eztán is szeret...
(1876)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
 |
