Vissza a főoldalra
 
ONLINE KULTURÁLIS ÉS MŰVÉSZETI MAGAZIN
(világhálón: 2001. március 1-jétől, nyomtatásban: 2002. tavasza óta)
 
Aktuális írások
Első közlés írások
* * * JÁTÉK * * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
KLASSZIKUS IRODALMI VÁLOGATÁS
(szerkeszti: Radva Márta)
 
Bólya Péter
(1944–1993)
Reggelek
1.
 
Néhány tény:
1. Szekeresi író volt, kötetlen munkaidejű ember.
2. Úgy tanulta nagyapjától, hogy a napot fél deci pálinkával kell kezdeni, mert az kitisztítja a légutakat és eltávolítja az álom szennyét.
3. Ám a Rendelkezés értelmében 9 óráig semmilyen kocsma nem üzemel...
Következtetés:
Szekeresi kénytelen volt a közértben megvásárolni hajnali pálinkáját, s az utcán, üvegből elfogyasztani. (Hitt a nagyapjában, mert az öreg állva halt meg, mint a jegenék.)
 
 
2.
 
A közérttől nem messze apró park zöldellett, közepén sárga falú templom. A fák alatt piros padok várakoztak, talán azokra, akiknek többször is meg kell pihenniük, amíg otthonról elérnek a reggeli misére... Nos, itt, a park ölében fogyasztotta el Szekeresi a napi első pálinkát. Szüksége volt rá; no nem azért, mert részeges ember volt, nem. Azért, mert...
   Csendesek, szépek voltak ezek a reggelek. Szekeresi álmosan üldögélt a padon, belső zsebében a pálinkásüveg, előtte emberek sietnek el, ki munkába, ki templomba, egyikük feszes nőci, másikuk botos vénember, amott kutyát sétáltat egy asszonyka (talán férj hiányában tartja az afgán agarat)... Galambok tipegnek, újságos érkezik, részeg férfi tántorog át a parkon, bölcsességeket duruzsolnak a templom kőszentjei, és Szekeresi csak ül, figyel, nézelődik.
    „Holnapra meggyógyulok” – gondolja.
 
 
3.
 
Minden reggel elhúzott előtte egy furcsa öregasszony. Fekete ruhát viselt, bakancsszerű cipőt, a haja őszesfekete, tartása görbe, szeme fiatal, kutató, járása fürge, céltudatos. Megbámulta Szekeresit, ki tudja, miért; talán Szekeresi álmos arca keltette fel a figyelmét, talán másvalami (lehet, hogy az öregedést érezte meg Szekeresi hallgatag üldögélésében, így aztán fél tőle és tisztelte is, legalábbis ez látszott az arcán).
 
...És egy napon elköltözött a világból Szekeresi édesapja, s Szekeresi a reggelt a kórházi hullaházban töltötte, ahol apja arcát vizsgálgatta (könnyen beengedték, mert ismerte a boncmestert boncsegéd korából, az orvosokat pedig orvos korából). A lábcédulára hibásan írták apja nevét: sz helyett s állt az átlátszó cetlin.
    – Feltámadunk – suttogta Szekeresi a formalinbűzben.
 
A következő reggel Szekeresi ismét a parkban üldögélt, zsebében a pálinka, a szemem fáradt, sötét.
    Az öregasszony érkezett a templom felől. Szekeresi előtt megtorpant, dühösen nézett rá.
    – Hol volt tegnap reggel? – sziszegte.
    Szekeresi hallgatott.
    – Hol volt? – őrjöngött félelmében az öregasszony.
    – Elnézést, asszonyom – mondta halkan Szekeresi –, most már mindig itt leszek.
 
(Forrás: Bólya Péter: Mindenhez közel, 
            Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1983., 11–13. old.)
Ez az írás 2004. január 4-én került a NapSziget gyűjteményébe.
 
Bólya Péter további írásai a Klasszikus Irodalmi Válogatás rovatban
 
visszatérés a
Klasszikus Irodalmi Válogatás
rovathoz
 
 Az írásokkal kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt alkotásakat
e-mail címünkre valamint az 1399 Budapest, Pf. 701/578. postai címre várjuk!
Szerkesztőségi forródrót és SMS-küldési lehetőség: 06-30/520-1428
 
Vissza a főoldalra
 
Aktuális írások
Első közlés írások
* * * JÁTÉK * * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
 A NapSziget folyóirat
évente négyszer
nyomtatott formában
is megjelenik.
 
Rendelje meg Ön is!
1399 Budapest, Pf. 701/578.
 
céljainkat az NKÖM támogatja
 
 
a Művészeti Böngésző
 
Művészek és művészetek a világhálón