|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| A
pókhálóra harmat esett:
bús unalmamra egy könnycsepp ma este. A hold az égen párt keresett, a széles égen hasztalan kereste! Már elhallgattak a madarak, annál hangosabban szóltak a tücskök. És szinte láttam a fény alatt ellengni a világot, mint a füstöt. A fényen valami átfutott, bársonyok kápráztak elõttem. A hangod is eszembe jutott, mely elszállt az örök idõkben. (Forrás: Babits Mihály összes mûvei) |
|
|
|
|
 |
 |
