|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| Köd
elõttem, köd mögöttem,
isten tudja, honnan jöttem, szél hozott, szél visz el, minek kérdjem, mért visz el? Sose néztem, merre jártam, a felhõknek kiabáltam, erdõ jött: ja, be szép! – megcibáltam üstökét. Jött az erõd: nekivágtam, a bozótban õzet láttam, kergettem, ott maradt, cirógattam, elszaladt. Ha elszaladt, hadd szaladjon, csak szeretõm megmaradjon, szeretõm: a titok, õ se tudja, ki vagyok. Isten tudja, honnan jöttem, köd elõttem, köd mögöttem, szél hozott, szél visz el, bolond kérdi, mért visz el? (Forrás: Szabó Lõrinc összes versei) |
|
|
|
|
 |
 |