Vissza a főoldalra
 
ONLINE MÛVÉSZETI, KULTURÁLIS FOLYÓIRAT
(világhálón: 2001. március 1-jétõl, nyomtatásban: 2002-2010 között)
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK * * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
ELSÕ KÖZLÉS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Bandi Katalin - vers, Szénási Sándor István - próza)
 
Lám Etelka
(1949 - )
Az opálgyûrûk titkos ereje
Melinda és Linda, az ikrek, éppen a gyermekkórházban voltak. A kicsik örömmel fogadták õket. A lányok bohócruhába öltöztek, és kifestették az arcukat, mókáztak és próbálták felvidítani a kis betegeket. Teó, a kutyájuk most is velük volt, és minden gyereknél nagy sikert aratott. A kutyának nagy türelme volt, lefeküdt a padlóra, hempergett, és a nagy szemeivel pásztázta a gyerekhadat. Így rövid idõ alatt meghódította a gyerekek szívét. Elég jól sikerült ez a nap is, sok nevetéssel fûszerezve. Mindegyik kislány és kisfiú kapott ajándékot, ezt mókásan megoldották, volt egy nagy zsák, tele játékkal. A gyerekeknek be kellett hunyni a szemüket, belenyúlni a kezükkel a zsákba, és kihúzni egy ajándékot. Ez volt a csúcspont, mindenki boldog volt. Ezek után búcsúzás következett, és Teót mindegyik gyerek megsimogatta. Melinda és Linda is elköszönt, ezután kezdtek összepakolni. Melindát hirtelen rossz érzés fogta el, és ránézett az opálgyûrûre, aminek varázsereje volt. Már sokszor megsegítette õket ez az ékszer. Most is az ujján ragyogott, és furcsa jeleket vett észre. Az opálkõ színe változott: hol világoskék, hol sötétkék színû volt. Hívta Lindát is, hogy nézze meg. Igen, mindketten úgy gondolták, hogy nagy baj van a családban. Mivel csak egy nagynénijük volt, Anna, csak õ jöhetett számításba, akinél egy másik opálgyûrû volt. Feltételezték, hogy bajban van. Elbúcsúztak a gyerekektõl, és elindultak Annához. A gyûrû egyre gyorsabban változtatta a színét, Melinda és Linda beültek a kocsiba, és szinte száguldásba kezdtek. Egy óra múlva odaértek Anna házához. Síri csend fogadta õket.  
  
Elõreküldték Teót, a kutyát, hogy feltérképezze a terepet. Teó halkan vakkantott a kert mélyérõl. Linda és Melinda bementek a kertbe, a kapu nyitva volt. A ház ajtaja is ki volt tárva, ezen igen csodálkoztak. Anna nénivel együtt lakott két kis törpe is. Egy testvérpár: Lali és Lili árvák voltak, és a néni nevelte fel õket. Õk vajon hol lehetnek? Hiába kiáltották a nevüket, senki sem válaszolt. 
  
Teó végigszaglászta a helyiségeket, majd megállt az egyik szoba elõtt, és hangosan ugatott. A két leány odafutott, az ajtó zárva volt. Linda megforgatta a gyûrût az ujján, és már ki is nyílt az ajtó. Bent a szobában rátaláltak a két törpére. Lali és Lili meg voltak kötözve, és az ágyon feküdtek. Nagy szemeik tágra nyíltak, meg voltak rémülve, de amint meglátták a két lányt és Teót, megnyugodtak. Hamar kioldozták õket, és Lali mesélni kezdte, hogy mi történt. A szomszéd házban egy gazdag úr lakik, a neve Karvaly. Meg akarja venni Anna házát és a telket. A néni nem akarja eladni. Ez már régóta húzódó ügy. Tegnap újra megjelent Karvaly, és jött vele két ember is. Mikor Anna néni újra nemet mondott a ház eladásra, a két ismeretlen ember megragadta Lalit és Lilit, mert õk is a szobában voltak. Megkötözték õket, és bevitték az egyik szobába és rájuk zárták az ajtót. Annyit tudnak még, hogy Anna próbálta használni az opálgyûrûjét, de Karvaly megelõzte, és elvette tõle. Tovább nem tudják a történetet, csak sejtik, hogy a néni Karvaly házában lehet. Hamarosan mind a négyen eldöntötték, hogy átmennek a szomszédba, és kifürkészik, hogy Anna ott van-e. A két lány elõre küldte Lalit és Lilit a kutyával. Találtak a szomszéd kerítésén egy kis rést, ahol be tudtak mászni, Teó ment elöl. Tudták, hogy a kutya rögtön jelzi, ha idegen közeledik, de Teó csak halkan morgott, és lapítva kúszott elõre. A kertben nem volt senki, így egészen a ház közelébe értek. Lili és Lali elbújtak az egyik ablak közelébe, egy bokorba. Teót visszaküldték a lányokhoz, így õk is végigosontak a kerten, és minden ablakon benéztek. 
  
Mind a három férfit a konyhában látták, éppen vacsoráztak. Linda meglátta a másik opálgyûrût a konyhaasztalon. A lány megkönnyebbült, mert tudta, így mindkét gyûrût tudja majd használni. Elõre mentek a bejárati ajtóhoz. A gyûrût forgatva kinyílt az ajtó, és már bent is voltak a házban. Teó újra elkezdte a nyomozást. Megérezte Anna illatát, és mutatta az irányt. Az emeleten a legutolsó szobánál megállt. Halkan kinyitották az ajtót, és bent ült egy széken Anna néni. Nem értették, miért nem mozdul meg, majd mikor körbenéztek, mindannyian ledermedtek. Ott ült Annával szemben egy fekete párduc, sárga szemei villogtak. Félelmetesnek tûnt. Linda egy pillanat alatt üvegfalat húzott a párduc körül a gyûrûvel. Így nem tudott támadásba lendülni a nagymacska. Anna néni, mikor felocsúdott a meglepetésbõl, boldogan nyugtázta, hogy most már itt a felmentõ sereg, és hazamehet. Anna néni gyorsan elmesélte, mi történt; nagy vonalakban ugyanazt, amit már a két törpe is elmondott. A párduc egyre idegesebb lett, ezért Linda és Melinda gyorsan közölte a két törpével, hogy menjenek le a konyhába, és lopják el a másik opálgyûrût, de gyorsan kell cselekedni, mert nem bírják sokáig tartani az üvegfalat egy gyûrûvel, és Teó is velük megy. 
  
Lali, Lili és a kutya gyorsan elértek a konyháig. A férfiak és a házigazda még mindig az asztalnál ültek és beszélgettek. Lili csúszva elérte az asztalt, majd alámászott és sikerült elvenni a gyûrût Karvaly tányérja mellõl. Majd gyors ütemben próbált elillanni. Sajnos, meglátták, de a kutya berohant a helyiségbe, és sakkban tartotta a három férfit: vicsorította a fogát, és hangosan ugatott. Lili és Lali el tudott menekülni: szaladtak, ahogy a lábuk bírta. Elérték a szobát, ahol a hölgyek voltak. Most már nem kellett tovább félni, és Teó is megérkezett. A másik opálgyûrûvel lezárták a konyha felõli részt. Amikor megérkeztek a férfiak, szinte kõvé meredtek a látványtól. Láttak két egyforma lányt, tekintetük haragos volt, de gyönyörûek voltak. Karvaly és a két embere nem tudtak közelebb menni a lányokhoz az üvegfal miatt. Majd elõbukkant a két törpe, és Anna nénivel szemben a leopárd, akit egy üvegfal választott el a többiektõl. Teó szinte átrohant az üvegfalon, de õk nem tudtak átmenni. A leopárd nagyon feszülten figyelte az eseményeket, de nem csinált semmit, mozdulatlanul ült. Ekkor Melinda odaszólt Karvalynak, hogy el akarnak menni Anna nénivel együtt, békével. 
  
Karvaly megértette, hogy nincs esélye, itt nem õ diktál, hanem a lányok. A kezével intett, hogy mehetnek, és azt mondta, hogy nem fogja háborgatni többet Anna nénit. Az üvegfal leomlott az állat és a konyha felõl. Karvaly parancsára a leopárdot kivitték a férfiak a szobából, Karvaly bent maradt a szobában. Bûnbánóan lehajtotta a fejét, bocsánatot kért Anna nénitõl és a két törpétõl. 
  
Ezek után Melinda és Linda vezetésével elhagyták a házat. Teó zárta a sort, végig követte szemével az egész menetet kifelé. Hamarosan hazaértek, és Anna néni nagyon boldog volt, hogy a lányok megmentették. Közölte velük, hogy a másik opálgyûrût is megkapják. Lali és Lili boldogan futkároztak a házban Teóval. Az ikrek éppen indulóban voltak hazafelé, mikor meglátták Karvalyt. Egy kis adományt hozott a gyermekkórház részére. Alig hittek a szemüknek, hát, néha vannak meglepetések.  
  
Svédország, Göteborg, 2013. július 3.
Ez az írás 2014. március 19-én került a NapSziget honlapjára.
 
Lám Etelka további írásai az Elsõ Közlés Írások rovatban
 
visszatérés az 
Elsõ Közlés Írások 
rovathoz
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK * * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
  Az írásokkal kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt alkotásakat
e-mail címünkre valamint az 1172 Budapest, Podmaniczky Zs. u. 3. postai címre várjuk!
Szerkesztõségi forródrót és SMS-küldési lehetõség: 06-30/520-1428
 
...ami a NapSzigetbõl kimaradt...
 
Vissza a főoldalra
 
 
 
Mûvészek és mûvészetek a világhálón