Vissza a főoldalra
 
ONLINE MÛVÉSZETI, KULTURÁLIS FOLYÓIRAT
(világhálón:2001. március 1-jétõl, nyomtatásban: 2002-2010 között)
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK* * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
ELSÕ KÖZLÉS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Bandi Katalin - vers, Szénási Sándor István - próza)
 
Weiler Eszter
(1955- )
A Balaton szerelmese - VIII.
A diszkó hajón

Andrea egyenesen a szállására ment, vett egy hideg zuhanyt, hajat mosott, s csak úgy vizesen anyaszült meztelenül lefeküdt az ágyra. Elaludt, s álmában a diszkó hajón járt. Már, kezdett esteledni, mikor kopogásra ébredt. - Egy pillanat! - s fölvette köntösét. Barátnõje volt. - Nem készülõdsz? - A hajó csak este tíz órakor indul - válaszolta Andrea. Õszintén megvallva elfáradtam. Kérsz kávét? - tette föl a kérdést Andrea. - Majd inkább a szokott helyünkön - volt a válasz. - Rendben, addigra összeszedem magam. - Miután barátnõje távozott, elõvette füzetét, amelyben az élményeit leírta, majd cigarettával a kezében kivonult az erkélyre. A nap egy ideje nem sütött oda, halvány fénysugara a Balaton horizontját súrolta. - Mi is történt ebben a két napban? Kalandos utazásban volt része, úgy gondolta. A papír fölé hajolt, s kereste a szavakat, gondolatai szerteszét gurultak, nem is ívott pedig alkoholt, azt mondták barátnõi, majd összeszedi, úgy is kevés van belõle. Miért nem tud koncentrálni? Ez visszatérõ probléma volt nála. Ez nem azt jelentette, hogy a tudás nincs a fejében, csak az a kisördög elõbújt s gátolta. Ez azóta megvolt, mióta férje megbetegedett. A baráti társaság mindent elkövetett, hogy kimozdítsa Andreát a magányából. Mit is húzzon fel? Kitárta a szekrény ajtaját, s maga is meglepõdött mennyi ruhát hozott magával. Akár naponta több ruhát is magára ölthetett volna. A kék nadrágnál maradt s a hozzá illõ blúzzal. Haja már megszáradt. Barna fürtjei vállára omoltak, nem is sminkelt, egy kis rúzs, ennyi lett a készülõdésbõl. Bezárta maga után az ajtót, s bekopogott barátnõjéhez, azonban senki nem nyitott ajtót, biztos, hogy a szokott helyükön vannak már, s sietve elindul. A tömegbõl kihallatszott a barátnõk nevetése: - Gyere már vártunk, akkor jöhet a fröccs? - Igen s a kávé feltétlenül, derültek ilyen jót. - Ne aggódjál, itt mindenki szabad, elengedheti magát, s egyikõjük elmesélte a partnerével való elsõ találkozást. - Igen, ilyen mulatságos volt? Na, végre itt a kávé! Andrea örömében elkiáltotta magát. - Siessünk, idd már meg a fröccsöt is, még a végén lekéssük a hajót. - Sürgették Andreát. Odaérve a parthoz a kivilágított hajó békésen ringatózott, lassan elindult a beszállás. - Most hová? - Föl a fedélzetre, onnan látni legjobban a Balatont, ott keverik a zenét. Andrea fölnézett, meredek lépcsõ vezetett a fedélzetre. Valahogy fölevickél, gondolta szorosan fogva a korlátot, de hogy fog majd lejönni? Kit érdekel, föl-föl a magasba. A zene szólt s táncoltak is, ismerkedésrõl szó sem lehetett. Körbeállva ropták a táncot, majd mikor a barátnõi lementek a bárba, Andrea leült az egyik padra, onnan csodálta a Balaton vizét, a fényeket, a csillagos eget, s megtalálta azt a bizonyos égi jelet, amit mindenhonnan láthatott.

Ez az írás 2016. július 2-án került a NapSziget honlapjára.
 
Weiler Eszter további írásai az Elsõ Közlés Írások rovatban
 
visszatérés az
Elsõ Közlés Írások
rovathoz
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK* * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
  Az írásokkal kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt alkotásakat
e-mail címünkre valamint az 1174 Budapest, Podmaniczky Zs. u. 3. postai címre várjuk!
Szerkesztõségi forródrót és SMS-küldési lehetõség: 06-30/520-1428
 

...ami a NapSzigetbõl kimaradt...
Vissza a főoldalra

Mûvészek és mûvészetek a világhálón