|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| Lenézek
a kút mélyébe,
Nincsen se hossza, se vége, Se hossza, se vége? Olyan fals így az élet. Ámulva órákig nézem, Gondolatom egyre mélyebb, Egyre vénebb, s mélyebb. Egy kortyot innom kéne. Egész napja már nézem, Elmúlok reggelre, délre, Reggelre, délre? Vagy pediglen éjfélre. Be-belesek a kútba, Visszabandukolok a múltba, A néma múltba. S kábultan beesek a kútba. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
 |
