Vissza a főoldalra
 
ONLINE MÛVÉSZETI, KULTURÁLIS FOLYÓIRAT
(világhálón: 2001. március 1-jétõl, nyomtatásban: 2002-2010 között)
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK * * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
ELSÕ KÖZLÉS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Bandi Katalin - vers, Szénási Sándor István - próza)
 
Weiler Eszter
(1955 - )
A lavina fogságában - IX.
Andreau és Georges barátkozása 
  
A tornafoglalkozásnak vége lett. - Van délután elfoglaltságod? - kérdezte Andreau. - Tulajdonképpen ma éppen szabad vagyok délután, a feleségem meglátogat a csendes pihenõ után. Késõ délután azonban szabad vagyok. - válaszolta Georges. - A feleséged? Néztelek benneteket az ablakból. S bizony mondom, irigykedek, csodaszép nõ. Hogyan ismerkedtetek meg? Akkor is már, szóval nem akarlak megbántani, beteg voltál. Azért kérdezem csupán, hogy nekem is lehet esélyem az én állapotomban? - kérdezte Andreau. - Amikor megismerkedtünk, nem voltam fél oldalra béna, azonban kényes a kérdés, mert alapjában súlyos szívbeteg vagyok, voltam, amirõl persze a feleségem nem tudott, nem tud. A szerelemben nem voltam szerencsés mindaddig, míg feleségemet megismertem. Azonban a szerelem mindennél erõsebb, s Te ne add föl, mert Te elõtted ott áll az egész élet, én azonban halálos beteg vagyok. - mondta Georges. - Sajnálom, hogy kényes kérdést feszegettem, akkor viszont minden percét ki kell használnotok, mert az idõ röpül. Georges szemében könny szökött: - Bizony, s ott van a másfél éves kisfiam, aki ha meghalok, nem biztos, hogy emlékezni fog reám. Andreau elszégyelte magát, - Tudod példaképemnek tekintelek. Nagyon nagy az akaraterõd. - Ezt a feleségemnek köszönhetem. - mondta Georges. S Andreau és Georges elhagyta a tornatermet. Majd lifttel Andreau fölment az osztályra. - Elgondolkodott, mindenkinek van mit cipelnie a hátán, nehezen emésztette meg azt, amit Georges mondott. Ugyanakkor örült, hogy Georges beavatta a legbensõbb titkaiba. 
  
Gondolta, biztos, hogy jó barátok lesznek, s akárhová is sodorja a sors õket, a kapcsolatot biztosan tartani fogják. Igaz õ még nem mondott el semmit a saját életérõl, de ami késik, az nem múlik. 
Elérkezett a délután, s Georges feleségével ugyanott foglaltak helyet, mint a múltkor. Andeau az ablakból nézte õket. Õ hiába mondhatja el, számtalan kapcsolata volt, hajszolta az élvezeteket, s most pánikba esett, talál majd õs is egy ilyen odaadó feleséget? 
  
Az szobába besütött a nap, s az idõjárás olyan volt, mint májusban, pedig csak április elejét írta a naptár. A Húsvét korán jött el, s ez is szomorította Andreaut, mert emlékeiben kutatva elõjöttek a barátaival való ünnepelések, nem kihagyva a Húsvét hétfõjén történõ locsolásokat, még a tûzoltókat is bevonva, a csöngetésre kijövõ lányok, akik bizony alaposan fürödtek a vízben. Ezután az ivászat, s igazi önfeledt ünneplések. 
  
Andreau alig várta már, hogy Georgessel folytathassa a beszélgetést, de az idõ ólomlábakon járt. Marie lépett be az ajtón, s Andreaut ott találta az ablaknál. - Higgye el, látja, az igaz szerelem megszépíti a minden napokat. - szólt Marie. Biztos vagyok benne, hogy Önnek is eljön az igazi, csak ne akarja görcsösen. Én az ünnepek alatt csak készenlétes leszek, csak javasolni tudom, hogy Georgessel, ahogy lehet, beszélgessen. No, ugye sajnos, de azért vannak itt fiatalok is, még ha súlyos betegséggel is itt gyógyulnak. Ha bármi probléma merülne föl, bizalommal forduljon Mathildéhez, mert õ itt lesz az ünnepek alatt. Aztán majd, bár meglepetésnek szánnám, kipróbálhatja a protézist. Csak kitartás! - búcsúzott, s mindig, most is könnyes szemmel távozott, hiába mindig azonosul a betegekkel.
 
Ez az írás 2015. április 4-én került a NapSziget honlapjára.
 
Weiler Eszter további írásai az Elsõ Közlés Írások rovatban
 
visszatérés az 
Elsõ Közlés Írások 
rovathoz
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK * * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
  Az írásokkal kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt alkotásakat
e-mail címünkre valamint az 1172 Budapest, Podmaniczky Zs. u. 3. postai címre várjuk!
Szerkesztõségi forródrót és SMS-küldési lehetõség: 06-30/520-1428
 
...ami a NapSzigetbõl kimaradt...
 
Vissza a főoldalra
 
 
 
Mûvészek és mûvészetek a világhálón