(1)
Lapátfoggal forgat
földeket az õsellen napszörnyeteg
gerincerdõk válnak
martalékává hiába
üszkökön
dühöng
vesztõhelyen rejtõzöm
s ha megremeg rajtaütök
fényrögök
közt folynak ki a csillagok
egy nap világos
hangok szólongattak
odvak tébolyöble
zúdított rám tenger visszhangot
azóta idegen sugárutak
szédítnek
és a korlátok
õriznek
alig jut levegõ,
holott zúgnak a szellõzõnyílások
minden borzalmak hírnöke
néz felém a lámpák virradatának kapujából
(2) a harmadik a villámokból
tol torz epicentrum õsrothadt
gócára vicsorgó
alig emberi hangnak hóvihart
sûríteni pöfögõ kráterek ölén
fekély-fakadt
tenger reng túl
a Föld fordul!
fagyácsolatról
fergeteg szavam szirtre indulót szintúgy küld
szertefetrengõ
talajmasszád nyelve lelkek hattyúdalát harcba
temetõ ködben
tekintetem lidércfénybe túr
csapásom rút!
csonkig égve pislákol
vitézség, vojvod-méltóság
és
nyakamba akasztott
hegyláncvonulattal rámáztatja a kataklizma-kollázst!!
(3) meggido virradata
Körülvett a
szomjúság és haldoklom
egyszer majd ad innom
a tavasz örökfolyama
és sodortat ciprusligeteken
át.
Ki vagy Te?
És merre tartasz?
Föld és csillagok
gyermeke vagyok néha fehérizzít a homályos
mennyei
de csak a mélységes
fenekedés igaz, mint a halál.
nehézvértben
a mocsárba fordultan szemembe vájtak
kitõl vársz
kegyelmes végzetet
?
fennakadt, befordult
nem fókuszál
szenvedelmes uralomvágy
hideg lett a szívem, mint a többi hús
vagy
hullagödörben vészeltem át a népirtást
márványsírban
cserbenhagyott gondolatok
heptagram sírboltok közt
szavak
ékesszóló
gyûlölet
megkísértõ csonkjaim közt kormoltbronz gömb!
vezessetek a feledésbe
A sûrû visszafogadott.
Tüskéikkel
hadakozók szent háborújában nyugszom.
Marokra fogott kaszák
örök körforgása.
Jáde szerpentinek!
Vezessetek a feledésbe
Új császárságok
forognak. A zsarnokok köre.
A harcos. Ez voltam én.
Emberformára alacsonyítva.
Exitus.
Õsi idézõ
rítus. Rémisztõ életfolyamlásokkal visszatérek.
Várom az ítéletet.
Harmageddon! Kormos ormon démonfergeteg
primitív, szadisztikus vég
ha öldöklés öldöklés
Lángoló világordas Meggido
A virradat a síkságon
pusztul.
Húsnak alávetettek.
Kéjbe temetkezettek.
Valami isteninek tüze és termõföldje.
Ostromlott kazamaták.
Kénes bûz
És itt vonszolja
Föld-mélybõl szakadó sebeit
egy titáni monstrum.
Zaklatottan teremt. Forral,
félemlít.
Már bátortalan
és beteg.
Kloákájából
örvénylik az éj és a tûz.
A bálványoknak
nem volt mersze.
Még a miénknek
sem!
Lángok. Mint virágok.
Mint vér.
Szabadság-tüzek.
Virágzó végzetek.
A gyûlöletes
remény felszínén: fájdalomnak alávetettek.
Természetanya-hívek!
Ti érezni fogjátok.
Apage Satanas! A halál megtisztít a nemezistõl
az intõ két ujj parázsba vés
ha öldöklés öldöklés
Áldozatát tép? világordas Meggido!
Egyek vagyunk. Emberi
gondolatokig alacsonyodva.
A fagy, a fagy! Áldozatát
tépõ világordas-horda.
Dermesztõ fellegek.
Õrjöngõ fellegek. Istentelen fellegek.
Tar kietlent
mizantrópiát
vaskosítanak az egymásba tébolyodott szelek.
Lángkása.
Gõzölgõ
jeges törmelékek mindenki szemében.
A nemezis ismét
itt van!
Törött jég
A tûznek égnie kell!
(Ne kiáltsatok
új mártírért. Olyan már nem jön
többé. Ha hisztek az igazakban
Egy próféta
keservét is ismeri a föveny
A harcosok zsigereit is.
Lesz királyotok,
nagy sereggel, ellenem. Azért születtem, hogy megütközzek
vele.)
Én már
nem térhetek vissza. Ti már nem térhettek vissza a
rengetegbe.
Portyázók
a falak alatt, uszítják a tüzet égõ kévékkel.
Egy vagyok a nemezissel
Meggido elhagyatva virrad!
(4) masszakra
Apollyon napja alatt gyülemlik
a konc
talányos torzó életkupacok
hej ha elkárhoz ez átokfölde
hurrikán-söpredék
asztrálszörnyek
behemót tirann tusája
fátum
bakócsuklyát húz
napomra burzum
a téboly vár
mesterem ellenem ágál
mardoss masszakra
Hörögd, fekete halál-szél,
obituariám!
szerte nap, harcharag, gigászok
mázsányi karma!
hej ha forgataguk magával ránt
vérembe torkoll a rõt
aratás
gyehenna hazában forrong az
én
tûztavak tükrén a
legzordabb tél
mielõtt belét ontanám
mesterem ellenem ágál
mardoss masszakra
kárhozat adjon erõt és
sötétséget a túléléshez
(5) a halál
diadala
i---i---i---i---i---i---i---i---i---i---i
i---i---i-i-i-ii-ii-iiiiiiiiiiijááj!
jáhájjj!!
h
h
h
h
h
h
h
h
h
h
ratatatatatatatatatatatatata
trrr trrr trrr trrr trrr
trrr trrr trrr
D D D D D D D D Drrrrrrrrr
h
h
h
h
h
h
h
h
h
h
heh
ahonnét te jöttél?
az tán még tegnap volt. én éjt érzek.
én éjaáááááá
theeee!! ghüh
h-h
.
agresszor!
nyh-h
ró-ótt
rémekre akharsz riadni? éjed érleli az ónos
esõ
a sziklapárkányon.
harrh
khrrrrrrrrr\
/
\ /
hhrrëëiiaaA A A
/ \
ëëëëëëëëë/
\
ki vagy teremtõm?
i-i-i-i-i-i-iiii-iiiiiiáá
klop klop klop klop
klop klop klop klop klop klop klop klop klop klop klop klop klop klop
tam tam
tam tam
tam tam tam tam
tam tam tam
tam
áávhoarrrA
A A A Aaaa
klop klop klop klop
klop klop klop
klop klop klop klop klop klop klop klop
--tam
--tam --tam --tam --tam
tam tam tam tam tam
tam tam tam
diadal. A visszatérés?
klop klop klop klop
klop klop klop klop klop klop klop klop klop klop klop klop
tam tam tam tam tam
tam tam tam tam tam tam tam tam
tam tam tam tam
jioooárrhhhhsssssz!
vhorr
vhorr vhorr
vhorr vhorr
vhorr vhorr
vhorr
he-eh
. krf
la la lala laaaa la-la-laa laaa
A A
A
svinn
ki vagy teremtõm?
legvégsõkig
kitartok
kereslek
én védelek!
kivégezlek
törzsi zaja
egy háborúnak.
elföldellek
még
mélyebbre
|