Vissza a főoldalra
 
ONLINE MÛVÉSZETI, KULTURÁLIS FOLYÓIRAT
(világhálón: 2001. március 1-jétõl, nyomtatásban: 2002-2010 között)
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK * * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
ELSÕ KÖZLÉS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Bandi Katalin - vers, Szénási Sándor István - próza)
 
Csák Gyöngyi
(1950 - )
Balfék a szituációban
(dialógus)
Férfi:  - Jaj lelõttem Hófehérkét! Jaj, megöltem õt...!
 
Nõ:  - Ne óbégass te õrült! Nem kell megtudni mindenkinek!
 
Férfi:  - Mit? Hogy gyilkos vagyok?
 
Nõ:  - Ha így ordítasz, mindenki megtudja az udvarban.
 
Férfi:  - Megérdemlem, hogy megtudják, megérdemlem én...
 
Nõ:  - Kussolj már - vénember! Nézd a dolog jó oldalát, ha már megtörtént!
 
Férfi:  - Hát lehet jó oldala egy gyilkosságnak?
 
Nõ:  - Persze hogy lehet jó oldala is a gyilkosságnak, például a búsás jutalom.
 
Férfi:  - Egy bérgyilkos bére? Hogy lehetne jó oldala elvetemült tettemnek?
 
Nõ:  - Ha már a megkérdezésem nélkül bevállaltad... akkor.
 
Férfi:  - Nem vállaltam be tudd meg! Parancsolták, parancsba adták.
 
Nõ:  - Na és? A parancsot meg lehet tagadni és a bûnt el lehet kerülni...
 
Férfi:  - Ebben a helyzetben nem, nem lehetett megtagadni...
 
Nõ:  - Miért nem lehetett ellentmondani abban a helyzetben?
 
Férfi:  - Hát mert megigézett... teljesen megbabonázott.
 
Nõ:  - Mit gagyogsz? Ki igézett meg?
 
Férfi:  - Hát az úrnõm, a szépséges új királyné.
 
Nõ:  - Azt mondod tetszik neked az a fennhéjazó, vérszomjas némber?
 
Férfi:  - Bizony nagyon szép az a fehérszemély, de nem tûr ellentmondást...
 
Nõ:  - Na errõl még beszélünk! Méghogy a szépasszony parancsát nem lehet megtagadni... Ki hallott már ilyen hülyeséget?
 
Férfi:  - Nem hát! Becsületszavamra mondom az az asszony igazi boszorkány...
 
Nõ:  - Jaj öreg! Megint elveszítetted a józan eszed! És mit súg a lelkiismereted mondd!
 
Férfi:  - Ne bánts már annyira, fáj a lelkem magától is, ha arra az ártatlan teremtésre gondolok.
 
Nõ:  - Miért nem szóltál királyunknak a kegyetlen tervrõl? Hm?
 
Férfi:  - Mondom asszony, az a fehérnép egészen megigézett, úgy nézett rám sötét szemeivel, mint Ká, a kígyó - megdermedtem, de meg ám! Kénytelen voltam megtenni... Robotként teljesítettem akaratát...
 
Nõ:  - Ha már így alakult, nem lehet változtatni a tényeken.
 
Férfi:  - Nem bizony! Ezt már nem lehet visszacsinálni.
 
Nõ:  - És a jutalom hol van? A jutalom hol maradt, amivel most lelécelhetnénk és új életet kezdhetnénk mondjuk egy másik királyságban?
 
Férfi:  - Te asszony, csak a jutalomra tudsz gondolni ebben a szorult helyzetben? Azt mondom, egy fikarcnyival sem vagy különb nála, a boszorkánynál...
 
Nõ:  - Neked már befellegzett ember! Nem hallod a zajt? A király katonái vágtatnak erre!
 
Férfi:  - Mit csináljak most? Adj tanácsot nekem! Legalább most mondj valami jó tanácsot!
 
Nõ:  - Bajban kell a tanácsom, ugye?
 
Férfi:  - Kell, persze hogy kell! Mondd mit csináljak?
 
Nõ:  - Az már a te dolgod, gyáva, bugris!
 
Férfi:  - Ki fognak végezni, ha megtalálnak. Mi lesz veled asszony? Ki biztosítja a jólétedet?
 
Nõ:  - Ne emészd magad! Elmegyek az udvari szakáccsal, neki régóta tetszem.
Ez az írás 2014. október 11-én került a NapSziget honlapjára.
 
Csák Gyöngyi további írásai az Elsõ Közlés Írások rovatban
 
visszatérés az 
Elsõ Közlés Írások 
rovathoz
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK * * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
  Az írásokkal kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt alkotásakat
e-mail címünkre valamint az 1172 Budapest, Podmaniczky Zs. u. 3. postai címre várjuk!
Szerkesztõségi forródrót és SMS-küldési lehetõség: 06-30/520-1428
 
...ami a NapSzigetbõl kimaradt...
 
Vissza a főoldalra
 
 
 
Mûvészek és mûvészetek a világhálón