|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Míg kicsomagolom magam a
ruhák savanyú szagából kilométerekre innen odateszed a kávét mozdulataidon árgus szemekkel csügg biztosan elrontod ütnéd meg fojtanád még érzem innen is: mennél el jönnél át de nem… De szereted. Belõle vagy… Kilométerekre innen teregetsz éppen látom ahogy rázod a ruhát mintha itt is lennél nézed beteg körmeim karomon a zsírcsomókat s látod fejbõröm sárga lemezkéit a töredezett szálak között s érzed rossz fogaim átkozódsz mikor arcodba csap a párálló víz õrlõdsz a ruhák és köztem képzelet és száraz való határán Belõled élnék… Száradó ruháid kiteszed a romlásnak savanyú szagukkal jók lesznek nekem és neki õrlõdsz közöttünk lennék csak támaszod de kilométerekre innen szavai nyomán balták zuhognak az égbõl maradok magamra félig szítt fogaimmal almacsutkákkal a kezemben… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
 |
