Vissza a főoldalra
 
ONLINE MÛVÉSZETI, KULTURÁLIS FOLYÓIRAT
(világhálón: 2001. március 1-jétõl, nyomtatásban: 2002-2010 között)
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK * * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
ELSÕ KÖZLÉS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Bandi Katalin - vers, Szénási Sándor István - próza)
 
Weiler Eszter
(1955 - )
Egy átértékelõdött élet
Andrea meg akart halni. Mindent megtett ezért. A kórházban nem tudta mennyi idõt töltött az intenzív osztályon, csak arra emlékezett, hogy itt csõ, ott csõ és monitor. Fél kómás állapotban volt mikor az ápolónõ mondta: - Ne ijedjen meg, most kihúzom a katétert. Majd nem tudni hogyan, átvitték a pszichiátria zárt osztályára. Arra sem emlékezett, hogy mennyi idõt töltött ott, csak arra, hogy a nyílt osztályon egyfolytában adta a tanácsokat. Meg is jegyezték - micsoda agya van, hogy ilyenkor is tud jó tanácsot adni. Nem mondhatná, hogy halál közeli állapotban volt, nem ment át semmiféle fényes folyosón, nem látta magát, úgy mintha a lelke külön vált volna a testétõl, egyszerûen kikapcsolt az agya.
 
Tulajdonképpen édesanyja halálakor õ is meg akart halni. Jaj! annak, aki egyszer megpróbálja! A mentõs mondta, hogy aki egyszer megpróbálja, addig próbálkozik, míg sikerül. Kísérteni a halált, Istennek nem tetszõ dolog. Mégis több kísérlet következett. A huszonegyedik órában került a Kisváros pszichiátriai osztályára.
 
Fokról fokra, lépésenként visszafordították az élet felé. Korábban, mindent felhalmozott, a dolgokhoz ragaszkodott. A lakása már egy bútorraktár volt. Nem tehetett róla, a mániás depresszió aktív szakaszában a vásárlásban lelte örömét.
 
Komoly harcot folytattak az érdekében, hogy kis pénzét, hogyan ossza be. Harc, harcot követett. S egyszer csak másképp kezdett gondolkodni. Megszabadult mindentõl, ami az eszeveszett állapotában fölhalmozódott, minden családi dologtól egyszerûen csak megvált.
 
Úgy érezte, mintha egy rossz ruhát vetett volna le.
 
Kezdte másként látni a világot! Átértékelõdtek a dolgok. Tulajdonképpen akkor gondolkodott el, mikor a TV-ben hallotta, az egyik színész említette, hogy a halál torkából visszahozott embereknek az élete hogyan változott meg.
 
S említette, hogy a szeretet, az emberi kapcsolatok, az Istenbe vetett hit, került elõtérbe az anyagi javak hajszolása, a reklámokkal együttvéve a mindig újabb és újabb termékek vásárlása helyett.
 
Andrea rájött, hogy semmi nem fontos, legyen egy ágy, ahol álomra hajthatja a fejét.
 
Eljutott addig a pontig, hogy már a vásárlás terhes lett számára.
 
Ezzel egy idõben, feléledt benne a vágy, hogy ismét szerelemmel szeressék. De minden hiába.  Egész életét átszõtte a szerelem vágy! Nem volt szerencséje a szerelemben.
 
Alázattal tekintett a jövõre, s ahol tudott az embereknek segített. S a legnagyobb elismerés számára az volt, ha hálával egyszerûen csak megköszönték.
Ez az írás 2014. március 30-án került a NapSziget honlapjára.
 
Weiler Eszter további írásai az Elsõ Közlés Írások rovatban
 
visszatérés az 
Elsõ Közlés Írások 
rovathoz
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK * * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
  Az írásokkal kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt alkotásakat
e-mail címünkre valamint az 1172 Budapest, Podmaniczky Zs. u. 3. postai címre várjuk!
Szerkesztõségi forródrót és SMS-küldési lehetõség: 06-30/520-1428
 
...ami a NapSzigetbõl kimaradt...
 
Vissza a főoldalra
 
 
 
Mûvészek és mûvészetek a világhálón