vissza a főoldalra
 
ONLINE KULTURÁLIS ÉS MŰVÉSZETI MAGAZIN
(világhálón: 2001. március 1-jétől, nyomtatásban: 2002. tavasza óta)
 
Aktuális írások
Első közlés írások
* * * JÁTÉK * * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Lajtai Kadocsa Klári)
 
IRODALOM, KÖZÉLET
A kultúrtörténet kutatója
Beszélgetés Dr. Vincze Lajossal
A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem képezi hazánk leendő tisztjeit, emellett növekvő létszámban „civil” szakembereket is oktatnak mérnöki, gazdasági és vezetői ismeretekre. Az egyetemen működő Filozófia és Kultúrtörténet Tanszéken kultúrtörténetet, katonai etikát kommunikációelméletet és -gyakorlatot tanulnak a hallgatók. A tanszék vezetője Dr. Vincze Lajos, aki filozófia-esztétika szakon szerzett diplomát. Több mint huszonöt évig tanított a Színház és Filmművészeti Főiskolán. Ott lett tanársegéd, adjunktus, docens, majd 1989-től egyetemi tanár. Közben kandidátusi fokozatot szerzett a Leningrádi Filmtudományi Intézetben. Népszerű oktató, kétszer nyerte el a diákok szavazata alapján az egyetemen a „Kiváló Oktató” címet. A Professzort a Kommunikációkultúra és a Katonai etika című tankönyvekről és az azokhoz kapcsolódó szöveggyűjteményekről kérdeztük – a nemzetvédelem filozófiája és az oktatás szemszögéből.
 
– Kevesen tudják, hogy a Nemzetvédelmi Egyetemen van ilyen tanszék. Mi az elsődleges céljuk, szerepük?
– Missziónak tekintem a munkánkat. Olyan kulturált, művelt katona képzését kívánjuk megvalósítani, aki ismeri korát, tudatosan cselekszik, nem szakbarbár módjára viselkedik. Társadalomismeretei az európai kultúrára alapozódnak, de járatos a világ különféle filozófiai irányzataiban, gondolkodás-, viselkedés- és szokásrendszerében. Számunkra ilyen a művelt honvédtiszt, mint egyenruhás értelmiségi.
 
– Kérem, mutassa be a fent említett köteteket!
– Az etikai gyűjtemények az alapfogalmak tisztázásával kezdődnek, aztán az etikai gondolkodás főbb irányzatai és kiemelkedő képviselői kerülnek sorra, majd a jog, az erkölcs, a gazdaság, a politika fogalomköreinek viszonylatait veszik számba. Ezeknek a társadalomban való egymásra hatását elemezzük, és ebből levonható következtetését ajánljuk a tisztjelölteknek. Kitekintést adunk az ókori görögöktől a rómaiakon át a középkori erkölcsszemléletre is. Erkölcs és jog viszonya is terítékre kerül, valamint a szokásjog és a normák szerepe.
    A kommunikációról szólva ki kell emelnem az alaphelyzetet: nem lehet nem kommunikálni. Már a méhen belül is létezik ilyen kapcsolat az anya és a magzat között. Felnőtt életünkben pedig különböző szerepet játszunk, ahogy Shakespeare írja a IX. Szonettben: „színház az egész világ, színész benne minden férfi és nő”. A személyközi kommunikáció végigkíséri egész életünket.
    A szöveggyűjtemények a tankönyvek szerkezetét, tematikáját követik. Nehezen hozzáférhető irodalmi műveket, részleteket is beleválogattunk. Cicero, Kossuth, Deák szöveggyűjteményünkben közzétett nagy formátumú szónoklatai a retorikai példázat szemléltetésén túl a bennük foglalt tartalmi elemek okán is jelentősek a mindenkori katona és politikus számára egyaránt. 
    Az összegyűjtött etikai tanulmányok górcső alá veszik a katonai morál problémaköreit, valamint a magyar katonai értéktradíciókat. Célunk az is, hogy jövőképet adjunk a leendő tiszteknek. Itt is érvényes, hogy ritkák a teljesen kész ismeretek, képessé kell tenni a katonákat, hogy szemléletbeli alternatívákat tudjanak kidolgozni és alkalmazni. A kötetekben ezentúl is a személyiség, a társas élet, az interakció, a szerep, a szerepjátszás és a hozzá tartozó tudományok (pedagógiai, informatikai, szemiotikai, pszichológiai, szociológiai) különböző aspektusait mutatjuk fel. Gondolkodni és beszélni tanítunk. Fontos nálunk a szó és a személyiség, az empátia és a hitelesség
 
– Kik vettek részt a szerző és a szerkesztői munkában?
– Az etikakötetek szerkesztői feladatait Dr. Gligor János végezte, a kommunikációkultúra szerzői, valamint szerkesztői feladatait javarészt magam láttam el. A könyvek szerzői, összeállítói munkájában továbbá szerepet vállaltak tanszékünk munkatársai: Dr. Himmer Péter, Nagyné Dr. Babics Éva, Dr. Törő Lajos és egyetemünk más szervezeti egységébe tartozó oktatók, kutatók: jelenlegi rektorunk, Prof. Dr. Szabó János, Prof. Dr. Harai Dénes, Dr. Horváth Csaba, Dr. Padányi József, Dr. Galambos Béla, Dr. Szegő Krisztina, Füleki Mihály; továbbá neves külsős munkatársak, mint Dr. Buda Béla, Dr. Földesi Tamás. Dr. Dörömbözi János, aki állandó külső munkatársunk, e köteteinkben is szerzői és lektori feladatait messze meghaladó munkát végzett. Szerkesztette, szakmai és nyelvi szempontból egyaránt gondozta a szövegeket. 
 
– Mi a szerepe a kommunikációnak a hadseregben?
– Általában a személyközi érintkezés sokirányú hétköznapi életünk velejárója. A katonaságnál is rendkívül fontos a kultúrált kommunikáció, ezen alapul a sokirányú kapcsolattartás. Célok és feladatok az információkon keresztül fogalmazódnak meg. Irányítási rendszer nem működhet magas szintű információáramlás híján, ellenkező esetben, döntéseiben korlátozottá válik a sereg. A kapcsolattartás különféle csatornáit, kódjait is meg kell ismerniük a hallgatóknak. Tapasztalniuk kell hogy, a rendszerfilozófiák után napjainkban döntően a kommunikációfilozófia uralkodik. Ennek kell megfelelnie korunk katonájának. A NATO- tiszteknek ideális esetben kellő történelmi és politikai képzettséggel is rendelkezniük kell, akik egyben szabad emberek, jó állampolgárok, és felkészültségükben tökéletes katonák. Fontos ez napjainkban, amikor egyre szegényesebb a verbális kommunikációnk. Sokszor nem értjük egymást. Elfelejtettünk beszélgetni, pedig ez lényeges eleme életünknek. Szókincsünk szegényes. Azért is fájlalom, mert véleményem szerint az egyes ember létének értelme csak a másik ember vonatkozásában jelentkezik. Fontos kérdés lehet például, hogy: „Át tudjuk-e vinni a szerelmet?” – ahogy ezt a költő, Nagy László mondta átvitt értelemben. Akár egy verssor többértelmű jelentéseknek a befogadására is fogékonnyá kell tennünk a hallgatót. A metaforikus jelentéstöbblet kibontására kitűnő példák lehetnek József Attila nagy „gondolati” versei (Eszmélet, A Dunánál, Külvárosi éj).
 
– Személyes kérdést is feltehetek? Játszott katonásdit gyerekkorában?
– Igen. A Körös-parti játékok után harci sebekkel tértünk haza gyerekkoromban, de örömmel emlékszem vissza a romantikus csillebérci számháborúkra, játékos vetélkedőkre.
 
– Visszatérve a szakmához, a népek közötti háborúk az egyik érdekcsoport erősödéséért és a másik gyengüléséért folynak. Mi a birodalom? Mit takar ez a fogalom napjainkban?
– Történelmi fogalom s az állandó változás kapcsolódik hozzá. A világ újrafelosztásának vágya folyamatos, ezért birodalmak jönnek létre, formálódnak, majd idővel szükségszerűen elbuknak. Sajnos egyik ritkán tanul a másik hibájából. A birodalmak esetében nem érvényesül a régi latin bölcsesség: Historia est magistra vitae, hogy a történelem az élet tanítómestere.
 
– A háborúzás, a katonai tevékenység szörnyű következményekkel járó erőszak és gyilkolás. Hogyan lehet morális lényként részt venni benne?
– Nehéz kérdés. A katona ember is és erkölcsi lény is egyszerre, de parancsot teljesít. Ez pedig ellentmondást szülhet. Gyakran nehéz kiutat találni. Dürrenmatt fizikusai, vagy Kant az „Örök béké”-ben is ezen tépelődik.
 
– Magyarország egy soknemzetiségű, különböző kultúrtörténettel rendelkező államok katonai szövetségének része. Milyen tudással, ismeretekkel kell rendelkeznie a magyar katonának?
– A gazdasági és technikai jellemzőkön túl többek között kommunikációs képességünkkel kapcsolódunk világunkhoz, az emberi közösségekhez, és ezen nemcsak a nyelvi, a szóbeli kommunikálást értem, hanem a nonverbálist is, az érintkezési formák ismeretét úgyszintén. A kommunikáció a kapcsolatokat is jellemzi, úgy gondolom, ki ahogyan él, úgy kommunikál. Katonáinknak a szakmai felkészültségen túl a különböző kultúrkörök ismeretén át sikeresnek kell lenniük az önkifejezésben és a tájékoztatásban a szolgálati kultúra empatikus és kompatibilis kezelésében.
 
– Hogyan lehet békében, demokratikus viszonyok között harcra készülni?
– Először is le kell szögeznünk: a magyar honvédség alapelve a békeorientáltság. A béke de a harci feladatok ellátásához pedig állandó gyakorlás szükséges. Az egyetemen a leendő tiszthallgatók hadműveleteket modellálnak a számítógépen, támadó és védekező feladatokat, stratégiákat ismernek meg, no és sokoldalú gyakorlati felkészítésben vesznek részt. E mellett a tisztnek rendelkeznie kell interkulturális kommunikációs vezetési kompetenciával is.
 
– Sokan külföldön teljesítenek szolgálatot. Milyen többletet igényel az ő képzésük?
– A szakmai ismereteken túl fontos, hogy fel kell készítenünk őket a világ különböző kultúráinak behatóbb ismeretére. Miután a globalizáció visszafordíthatatlan, meg kell tanulnunk az egységesítő politikai, gazdasági és kulturális törekvésekkel együtt élni. Ahol lehet (a katonai területeken is), oldani kell a kultúraközi konfliktusokat.
 
– Mi hazánk békeeszménye?
– Az együttműködési készség és közben a saját értékeink és érdekeink megőrzése a követendő eszme, hiszen minden országnak joga van megvédeni és fejleszteni sajátos, történelmileg kialakult arculatát, nemzeti kultúráját.
 
– Csak azon a nyelven, azzal az ismerettel lehetünk elfogadottak, amelyen tájékozottak vagyunk. Hogyan lehet elérni ezt a katonaság világában?
– Az egyetem óriási erőfeszítéseket tesz tisztjeink nyelvi képzéséért. Sokoldalú nyelvtanítás folyik nálunk. Ma már nincs olyan végzett tiszt, akinek ne lenne legalább középfokú nyelvvizsgája, és tegyük hozzá, beszélik is a nyelvet, a hozzá tartozó kultúra ismeretét is nálunk sajátítják el.
 
– A magyarországi haderő-átalakítás jelentős szerepet kapott a könyvekben. Milyen dilemmákkal kell szembenéznünk? 
– Ahogy azt a Katonai etika című tankönyvünkben is boncolgatjuk, ez többsíkú kérdés. A NATO katonai szövetségéhez való csatlakozás új helyzetet teremtett. Az ország gazdasága sem bírta el a százezres katonaságot. Továbbá át kellett gondolni a struktúrákat is. Fontos kérdés volt a sorkatonaság eltörlése, valamint a NATO-hoz kapcsolódó szervezeti és technikai illeszkedés.
 
– Milyen történelmi előképekre támaszkodik a katonák gondolkodásmódja?
– Általában több elemből tevődik össze. Családi hagyományokon alapul, szülők, nagyszülők élményei hatnak leendő diákjainkra. Ezek között van a Don-kanyarról szóló történet, de a hetvenes és nyolcvanas évek pangásának katonavilágából is hoznak eseteket a hallgatók. Némelyik elég tragikus, néha komikus. A rendszerváltozás óta a katonák „világgá mentek”, tapasztalatokkal felvértezve jönnek haza, és ők mesélnek, kedvet teremtve másoknak is a pályához.
    A megújult Magyar Honvédség feladata a visszatartás, az ország védelme, a nemzetközi szerződésekben vállalt feladatok teljesítése, a belső biztonság garantálása és a segítségnyújtása katasztrófák idején. Gondoljunk arra, milyen nagy szerepet játszottak katonáink a legutóbbi árvíz esetén is.
 
– Van tekintélye a katonának Magyarországon?
– Úgy gondolom, hogy egyre inkább nő a katonaság tekintélye. Változott a szerepe, segítenek az objektív feltételek. A tiszti pálya munkabiztonságot ad, az anyagi megbecsülés is jobb lett. A tekintélyért naponta tenni kell, mert azt nem lehet rendelet útján elérni, dolgozni kell érte. Az elfogadottságot ki kell harcolni, ki kell érdemelni a feladat pontos ellátásával, az emberi normák betartásával, betartatásával, példamutatással és nem utolsósorban tudással, tájékozottsággal.
Novák Imre
A cikk 2007. november 14-én került fel a világhálóra.
 
Visszatérés az
IRODALOM, KÖZÉLET
rovat további cikkeihez
Visszatérés az
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
főoldalára
 
 A cikkekkel kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt aktuális írásokat
e-mail címünkre valamint az 1399 Budapest, Pf. 701/578. postai címre várjuk!
skype-nevünk: napsziget, szerkesztőség telefonszáma: 06-30/520-1428
 
Vissza a főoldalra
 
 A NapSziget folyóirat
évente négyszer
nyomtatott formában
is megjelenik.
 
Rendelje meg Ön is!
1399 Budapest, Pf. 701/578.
 
céljainkat az NKÖM támogatja
 
 
 
a Magyar Művészeti Portál