vissza a főoldalra
 
ONLINE KULTURÁLIS ÉS MŰVÉSZETI MAGAZIN
(világhálón: 2001. március 1-jétől, nyomtatásban: 2002. tavasza óta)
 
Aktuális írások
Első közlés írások
* * * JÁTÉK * * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Lajtai Kadocsa Klári)
 
ESSZÉ, JEGYZET
Könyvek által előrébb
Szabadság és utazás. Ha megadatik, tapasztalatokat és élményeket szerzünk. Világunkról többet tudhatunk. Kérdés az, hogy tényleg jobban megismerjük-e. Ehhez segítségre van szükségünk. Jó vezető vagy jó kalauz a megoldás. Ez lehet ott élő, azaz „helybéli” vagy egy hiteles útikönyv, ami végigvezet történelmen, stílusokon, szokásokat ír, beavat, eligazít. 
    Igazából akkor van szerencsénk egy ország, város megismerésében, ha helyi ismeretekkel rendelkező vezetőnk van. Ennek hiányában a városi nevezetességeket, a múltat bemutató, mesélő kísérőnk híján a könyveinkre kell hagyatkoznunk. Ekkor derül ki, könyveink sokfélék. Hiába szaporodtak el az elmúlt két évtizedben az új útikönyvek, a szebbnél szebb városkalauzok, sokan őrzünk még a hetvenes-nyolcvanas évekbeli város- és ország-ismertetőket. Nem dobtuk ki őket, mert könyvet amúgy sem dobunk ki, és az újabbak drágák, és a történelem meg a művészettörténeti adatok amúgy sem változtak. Így őrzik helyüket a polcokon mind a házi könyvtárakban, mind az iskolai vagy egyéb közgyűjteményekben. 
    Többi régi könyveinkhez hasonlóan jó néhányat ma már fenntartásokkal kell olvasni, mert téves adatokat tartalmaznak. Ha leszámítjuk az egynémelyikben rejlő ideológiai mázt, a szocializmus felsőbbrendűségét hirdető részeket, akad más probléma is a szövegekkel. Tárgyi tévedések, pontatlanságok is találhatóak bennük, amelyek hibák, szerkesztői felelőtlenségek, a szerző felszínességének eredményei.  
    Nincs átfogó kimutatásom, de a jelenséget tapasztaltam, de olvastam korábbi kiadású útikönyveinkben téves állításokat. Olyan hibára gondolok, hogy azt írja a könyv, hogy Aquinói Szent Tamás földi maradványait találhatjuk az éppen felkeresett templomban, de kiderül, megtudjuk a sekrestyéstől, hogy ott csak egy csontot őriznek tőle ereklyeként, a holttest máshol nyugszik. A másik pontatlanság, hogy a „nápolyiak olyan szegények, hogy napjában csak egyszer esznek „stanicli vékonyságú pizzát”. Dugdostam a könyvet helybéli ismerőseink elől, de ettől az még nem változott meg. Az a gyanúm, hogy könyvtárainkban szép számmal találhatóak még olyan könyvek, amelyek hasonló pontatlanságokat tartalmaznak. 
    Az útikönyvek esetében rontja a helyzetet, hogy többségünket még mindig a szocializmus világszemléletét tükröző könyvek vesznek körül, ezért érezzük magunkat rosszul, ha információink a helyszínen tévedésnek minősülnek. Elbizonytalanító érzést szülnek a kellemetlen pillanatok, és még az igazságot is gyanakvással olvassuk. Ennél csak az a szomorúbb, ha valamely pontatlanság ki sem derül, mert nincs rá mód, hogy fölfedezzük a hibát. Nehezen legyőzhető rossz örökségünk egyik jellemzője ez is. 
Novák Imre
A cikk 2007. november 14-én került fel a világhálóra.
 
Visszatérés az
ESSZÉ, JEGYZET
rovat további cikkeihez
Visszatérés az
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
főoldalára
 
 A cikkekkel kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt aktuális írásokat
e-mail címünkre valamint az 1399 Budapest, Pf. 701/578. postai címre várjuk!
skype-nevünk: napsziget, szerkesztőség telefonszáma: 06-30/520-1428
 
Vissza a főoldalra
 
 A NapSziget folyóirat
évente négyszer
nyomtatott formában
is megjelenik.
 
Rendelje meg Ön is!
1399 Budapest, Pf. 701/578.
 
céljainkat az NKÖM támogatja
 
 
 
a Magyar Művészeti Portál