vissza a főoldalra
 
ONLINE KULTURÁLIS ÉS MŰVÉSZETI MAGAZIN
(világhálón: 2001. március 1-jétől, nyomtatásban: 2002. tavasza óta)
 
Aktuális írások
Első közlés írások
* * * JÁTÉK * * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Lajtai Kadocsa Klári)
 
ESSZÉ, JEGYZET
Nehéz vagy kemény?
Szavaink, szólásaink, szókapcsolataink jelentése gyakorta nyelvtörténeti múltunkból származik, illetve a józan ész megfogalmazásait tükrözi. Ahogy anyanyelvünket tanuljuk, úgy épül bele gondolkodásunkba egy-egy szó, fogalom. Szótárunk gyarapítása fontos, mert a szavakat a megértés érdekében jelentésük szerint illik használni. Más a paletta és a spaletta, más a presztízs és a precedens, és mást jelent a plébános és pléhlábos is. 
    Ha nehéz feladat előtt állunk, vagy problémamegoldásra kényszerülünk, akkor nehéz diónak mondják sokan a megoldás keresését, megtalálását. De ez a kifejezés téves, mert tudjuk, hogy a dió inkább kemény, mint súlyos vagy nehéz. Kinyitni nehéz, nem felemelni, arrébb tenni. 
    Nehéz lehet egy ólomgolyó, egy előttünk álló feladat, vagy egy-egy kérdés megválaszolása, de nem egy dió, hiszen ott a kemény csonthéjas burok feltörése okoz gondot, nem a súlya. 
    Nehéz vagy kemény a dió?
    Két jelzős szerkezet keveredik itt egymással és teszi pontatlanná mondanivalónkat a jelző rossz illesztése esetén. Persze a két szó lehet közös jelzője is egy fogalomnak, amikor nehéz és kemény munkáról beszélünk, de ott a hosszú és fáradtságos robotot jelöljük, míg a dió esetében más a helyzet. Igazán könnyű termés. Ilyen pontatlanság még a kemény vagy nehéz fal említése is. Itt is a keménység okoz gondot, az átjutás nehéz rajta.  
    Nem a képszerűség ellen szólunk, hanem a helyes használatra szeretnénk felhívni a figyelmet. A pontatlanság eredményeként mondanivalónk kifejtése során a dolgok elvesztik valóságos jellemzőjüket, meglazul a kapcsolat a szó és a tárgy vagy fogalom eredeti jelentése között. Aki a szavak jelentését figyeli, másra gondol a képzavarral alkotott mondatok esetében. Nem azt érti, amit mondani akarunk. Tényleg azt hiheti, hogy valaki olyan gyenge, hogy nem képes még egy diót sem felemelni.
    Így válhat megmosolyogtatóvá, komikussá egy-egy mondatunk, őszinte gondolatunk az össze nem illő szavak kapcsolatával, ha rossz szövegkörnyezetben, rossz jelzővel használjuk őket. 
    Nyelvünk tisztaságát, épségét óvjuk, ha elkerüljük a nyelvi fonákságokat, és gondolatink kifejtése sem üt ki balul. Szavaink és azok jelentése kommunikációs helyzetünk alapjai, általuk tartjuk a kapcsolatainkat. Helyes használatuk, megfogalmazásaink, jelzőink a pontos megértést segítik. Ezek erősítik érveinket is. Helytelen mondataink félreértéseket okozhatnak, és rólunk is árulkodnak.
Novák Imre
A cikk 2007. november 14-én került fel a világhálóra.
 
Visszatérés az
ESSZÉ, JEGYZET
rovat további cikkeihez
Visszatérés az
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
főoldalára
 
 A cikkekkel kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt aktuális írásokat
e-mail címünkre valamint az 1399 Budapest, Pf. 701/578. postai címre várjuk!
skype-nevünk: napsziget, szerkesztőség telefonszáma: 06-30/520-1428
 
Vissza a főoldalra
 
 A NapSziget folyóirat
évente négyszer
nyomtatott formában
is megjelenik.
 
Rendelje meg Ön is!
1399 Budapest, Pf. 701/578.
 
céljainkat az NKÖM támogatja
 
 
 
a Magyar Művészeti Portál