vissza a főoldalra
 
ONLINE KULTURÁLIS ÉS MŰVÉSZETI MAGAZIN
(világhálón: 2001. március 1-jétől, nyomtatásban: 2002. tavasza óta)
 
Aktuális írások
Első közlés írások
* * * JÁTÉK * * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Lajtai Kadocsa Klári)
 
ESSZÉ, JEGYZET
Ismerkedés Budapesttel
A hónapok, évek, mint a magasban repülő fecskék, oly gyorsan szállnak, de a múltból megmarad néhány emlék, villanás, képfoszlány.
    Esténként tárogató szól a bástyáról. Megnyugtat és lassan álomba ringat.
    Akkor még nem is tudtam elképzelni, hogy ha kinyitom az ajtót, ne a szabadba lépjek ki és ne a toronyórát lássam.
    Egy szép nyári napon ott hagytam a csendes, nyugalmas utcákat, a jó levegőt, meg sok minden mást: a régi életet.
    Valami elszakad bennünk. Menni kell, új környezetre vágyunk, segítő kézre, jó szóra, hogy ismét önmagunkra leljünk.
    Csomagjaim katonás rendben sorakoztak körülöttem. Szerencsére a bútorokat sikerült eladni, de a régi, díszesen faragott szekrény és ágy nem kellett senkinek. „Szú ette” – mondogatták. Évekkel később örömmel láttam unokahúgoméknál díszítő elemként felhasználva egy-egy darabját. Köszönet érte!
    Őszinte szeretettel és könnyes szemmel búcsúztam a kollégáktól. Igazgatómtól a háromkötetes Hét Évszázad Magyar Versei mellett olyan ajánlólevelet kaptam, amit büszkén mutathattam új főnökömnek.
    Budapesten se rokonom, se ismerősöm nem volt. Vidékről a fővárosba költözni, áramütésként hatott!
    Sógornőm gondterhelten mondogatta: „Ha el is mész, ugye gyakran hazatérsz?” Megígértem.
    Férjem egy idegenvezető szakértelmével segített a várost megismerni. Rövidesen sorra látogattam a múzeumokat. A Halász-bástyáról csodálhattam a szép panorámát. Élményt jelentettek a Vár hangulatos utcái.
    A Mátyás-templomban mondtam egy fohászt, majd a Tóth Árpád sétány árnyas fái alatt sétáltunk tovább. Másnap tovább folytattuk az ismerkedést.
    Közben otthon is volt bőven tennivaló. Végeztek a festők az ajtó- és ablakmázolással, no meg a falak festésével.
    Mint a kisdiák az első tanítási napon, olyan izgatottan indultam az új munkahelyemre. Bevallom, sokáig találgattam, vajon az aluljáróból melyik lépcsősor vezet hazafelé.
    Legjobban annak örültem, amikor férjem az épület előtt várt.
    Aztán lassan megismertem az üzleteket is: Corvin, Otthon, Csillag, Úttörő Áruházakat.
    Irénke kolléganőm a Divatcsarnokot dicsérte. „Szép, régi stílusú épület, öröm belépni. Udvarias a kiszolgálás. Biztosan neked is tetszeni fog.” Irénkét nem mertem megkérdezni, vajon milyen járművel lehet odajutni. Gondoltam, majd a férjemet megkérem, mutassa meg.
    Rövidesen láthattam a főváros első nagyvárosi színvonalú áruházát. A férfi osztályon vásároltunk is: egy szép, szürke öltönyt.
    Azóta eltelt harminckét év. Időközben felépültek a beton- és üvegmonstrumok. Sok-sok irodaház, szállodák, plazák. Az új építmények némelyikének a régebbi épületekhez semmiféle formai kapcsolódása nincs. Sajnos a világörökség részeként számon tartott Divatcsarnok is elkelt!
    Porfelhő a Kossuth Lajos utcában. Közlekedni csak nagy kerülővel lehet. Eltűnt a városképből a budapesti Úttörő Áruház. Számos szép patinás épületen ott a „kiadó” tábla.
    Most újra idegenvezetőre lenne szükségem, de köszönöm, ezúttal nem kérem.
    Ismét mennék, de már alkonyodik. 
    Hallani vélem a tárogató hangját: „Hazám, hazám, te mindenem…”
 
Borai Teri
A cikk 2007. március 17-én került fel a világhálóra.
 
Visszatérés az
ESSZÉ, JEGYZET
rovat további cikkeihez
Visszatérés az
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
főoldalára
 
 A cikkekkel kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt aktuális írásokat
e-mail címünkre valamint az 1399 Budapest, Pf. 701/578. postai címre várjuk!
skype-nevünk: napsziget, szerkesztőség telefonszáma: 06-30/520-1428
 
Vissza a főoldalra
 
 A NapSziget folyóirat
évente négyszer
nyomtatott formában
is megjelenik.
 
Rendelje meg Ön is!
1399 Budapest, Pf. 701/578.
 
céljainkat az NKÖM támogatja
 
 
 
a Magyar Művészeti Portál