vissza a főoldalra
 
ONLINE KULTURÁLIS ÉS MŰVÉSZETI MAGAZIN
(világhálón: 2001. március 1-jétől, nyomtatásban: 2002. tavasza óta)
 
Aktuális írások
Első közlés írások
* * * JÁTÉK * * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Lajtai Kadocsa Klári)
 
IRODALOM, KÖZÉLET
„a szomorúaknak”
Egry Artúr költészetéről a Fúzió Rádióban
A Fúzió Rádió (93,5 MHz) szombat esténként hallható magazinműsora a Kultúrbolygó. A NapSziget folyóirat főszerkesztőjével, Lajtai Gáborral készítem hétről-hétre. A műsor MűvészLEGeltető elnevezésű rovatában május 13-án volt vendégünk Egry Artúr Budapesten élő költő. A vele készült beszélgetés rövidített, szerkesztett változatát tesszük közzé az alábbiakban. 
  
Egry Artúr
  
    Mint Egry Artúr a rádióinterjúban elmondta, nem volt „verskedvelő”, úgy 17–18 évesen csöppent bele ebbe a világba, francia-latin szakos tanár unokatestvére hatására.  
    – Annak idején Babits Mihály Jónás könyve című versét olvasta fel nekem – mondja –, és ez lett az a döntő élmény, amely meghatározta számomra a költészethez való későbbi viszonyomat. 
    Az egyébként gépészmérnök végzettségű, „eseménytelen életű” költő érzelmi alapon, impresszív módon ír, idealistának véli magát, akit leginkább a természet szépségei (szabadidejében vitorlázik, kenuzik), vallási témák vagy épp a szeretet ihletnek meg. Éji órákon veti papírra sorait, tollat, klaviatúrát belső indíttatásból ragad. „Nem tisztelem a leírt szöveget” – vallja. Gyakorta módosít művein, ha úgy ítéli meg, az annak javát szolgálná, így egy-egy verse több arcú is lehet. 
    Az internet nyújtotta lehetőséget jól használja. Tartós kapcsolatot ápol a Barátok Verslistával (www.verslista.hu), ahol elmondása szerint jól érzi magát. Műveivel találkozni lehet az Élő Költők Társasága oldalán is (www.ekt.hu); publikál a  Kaláka online kulturális folyóiratban (www.kalaka.com); az Irodalmi Rádió honlapján szintén felfedezhető (www.irodalmiradio.hu), ahol az éppen 50. adás vendégeként vehetett részt; de neve ismerős lehet a NapSziget olvasóinak is, hiszen néhány verse e lapok hasábjain is közlésre került. 
    Önálló kötettel még nem rendelkezik, de számos antológiában és irodalmi lapban már publikált. Legfontosabbnak azokat az antológiákat tartja, amelyeket szakmai zsűri állított össze. Ilyenek a Raszter Kiadó gondozásában megjelent  „Minden idők csókja” című válogatás 2004-ben, ahol Faludy György irányítása alatt született döntés a bekerült művekről. „Itt avattak először költővé” – közli, és mosolyog.  A 2005. és 2006. évi „Szárnypróbálgatók” című – szintén a Raszter Kiadó által kiadott – antológiában mindkétszer második díjat kapott. Legutóbb a rétsági Spangár András Irodalmi Kör 2006. évi „Üzenetek, vallomások, strófák” című válogatáskötetében jelent meg, s itt vers kategóriában első helyezettként a Spangár András-díjat is elnyerte. 
    Nem titkolt célja, hogy másokkal gondolatait, érzéseit megossza; ebből fakadóan a visszajelzések is pozitívan érik, bár a kritika időnként kételkedésre készteti. Érdekes, hogy közel 30 évig egy verset sem írt. 2000-ben látott újra az írásnak. – Nem értem rá – mondja –, a család, a munka lekötötte minden időmet. 
    Költészetére jellemző a dallamosság, a rím és ritkán az időmértékes verselés. Igyekszik ezek változatosságára műveiben. Ha dalszöveget jellemzően nem is ír, egyik József Attiláról szóló versének megzenésített változatát 2005-ben Dinnyés József készítette és adta elő a budapesti Hauer Cukrászda klubrendezvényén. 
    Nagy kedvencei közé tartozik a francia Arthur Rimbaud. A magyar irodalomban a Nyugat köre (Ady, Babits, József Attila és a többiek) jelenti számára az otthont, de kedvesnek tartja Dsida Jenő, Rónai György, Pilinszky János költészetét is. Egry Artúrhoz bevallottan közel áll Juhász Ferenc balladai, kozmikus stílusa – a műsorban Juhász Ferenctől és Székely Jánostól, is sikerült megidézni néhány „szívet dobogtató” sort. A prózai alkotások közül legjobban Móricz Zsigmond: Erdély c. művét és Lázár Ervin: Csillagmajor c. novelláskötetét kedveli lírai hangjuk miatt. Az utóbbiról azt vallja: a bibliája, a maga „helyi kis csodáival”. 
    Ezúton is köszönjük Egry Artúrnak, hogy elfogadta a meghívásunkat, s köszönjük az unokatestvérnek, Arthur Rimbaud-nak, valamint a Jónás könyvének, hogy így alakult... 
  
Dobrosi Andrea
  
                                        Egry Artúr: 
                                        a szomorúaknak 
  
                                        keserű, 
                                        méz-sárga serből szürcsölök 
                                        e kerti asztalnál, ellennék reggelig, 
                                        ahol 
                                        a csillagok a sötét fű között 
                                        hajnalban fényüket egyszerre meglelik. 
  
                                        megvagyok, 
                                        más szóval: – mindez tényszerű – 
                                        amint feszül a húr, az Isten ujjbegyén, 
                                        mikor 
                                        a vállához szorítva a hegedűt; 
                                        magának játszik a mindenség peremén 
  
                                        de mennyi 
                                        mindent kibírhat az ember 
                                        egyetlen éj, amíg a késeket fenik, 
                                        ahogy 
                                        a narancsfák az érő teherrel 
                                        kínjukban a földet keményre verdesik
A cikk 2006. június 28-án került fel a világhálóra.
 
Visszatérés az
IRODALOM, KÖZÉLET
rovat további cikkeihez
Visszatérés az
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
főoldalára
 
 A cikkekkel kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt aktuális írásokat
e-mail címünkre valamint az 1399 Budapest, Pf. 701/578. postai címre várjuk!
skype-nevünk: napsziget, szerkesztőség telefonszáma: 06-30/520-1428
 
Vissza a főoldalra
 
 A NapSziget folyóirat
évente négyszer
nyomtatott formában
is megjelenik.
 
Rendelje meg Ön is!
1399 Budapest, Pf. 701/578.
 
céljainkat az NKÖM támogatja
 
 
 
a Magyar Művészeti Portál