vissza a főoldalra
 
ONLINE KULTURÁLIS ÉS MŰVÉSZETI MAGAZIN
(világhálón: 2001. március 1-jétől, nyomtatásban: 2002. tavasza óta)
 
Aktuális írások
Első közlés írások
* * * JÁTÉK * * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Varga Gabriella)
 
IRODALOM, KÖZÉLET
Költészetnap 2005
– avagy a forma bontása Dunaújvárosban
2005. április 9. szombat 
  
Megint eltelt egy év, megint egy kihagyhatatlan költészetnap Dunaújvárosban. Délután négykor kezdődött az előadás a Kortárs Művészetek Intézetében. Mint mindig, Kiss Kálmán vezényletével. Ki gondolná, hogy már 16. alkalommal. Három kötetbemutató is színesítette a műsort, úgymint Farkas Imre Pál: Tér látlelet, aki egy kiállítást is prezentált ez alkalomra, mely költészetről szóló tablókból állt, azon belül Dunaújváros büszkeségeiről. A másik két kötet Klam Ádám: Ének a városért és Boór János: Lelkem mélyéből felzengő. 
    Valamint József Attila-versek sokasága. A szavalatokat megszakítván pedig Kasó Tibor (Vízmosta Kövek) adott elő egy szál gitárral megzenésített verseket. Ismerteket, sajátot és persze Kiss Kálmánét is. Majd Csokonai idézetjáték, ahol a bemutatott köteteket lehetett megnyerni. És persze az elmaradhatatlan „mondj te is verset” blokk, ahol mindenki lehetőséget kapott arra, hogy kedvenc vagy saját költeményét elmondhassa. 
    Egy fiatal srác a helyszínen írt és elmondott verset, nagy sikere volt. Persze eme bátorságért is járt könyvjutalom. Ahogy Kiss Kálmán megfogalmazta: az a baj a mai emberekkel, hogy félnek az érzésektől, ezáltal a versektől – inkább a lebutított információra éhesek, mint a tévé, az internet. A versekhez gondolkodni, érezni kellene! 
  
Aztán lassan, 18 óra körül kezdtek elszállingózni az emberek, mikor is Kálmán bá felszólította a közönséget, hogy aki akar, maradjon még egy kicsit: beszélgetni, borozni... maradtunk. Végül két pohár bor és rengeteg élmény után kb. hat kötettel a hónom alatt én is a távozást nyertem. 
  
Átsétáltam a fél városon (persze itt nincsenek távolságok), és megérkeztek a Menzához, ahol az esti verses mulatság kapott helyet és ami lassan kultuszhellyé nőtte ki magát. 
    Jegyet vettem, majd átszaladtam bekapni valamit az utca túloldalán lévő falatozóba. Extra vega burger. 
  
21 órakor kaput nyitottak, beszivárogtam. Leültem a színpad szélére, ami most sokkal nagyobb volt, mint az utóbbi években. Hiába – kinőtték a helyet. 
    Kálmán bá hamarosan a színpadon termett és kezdődhetett a verses mulatság. 
    Tulajdonképpen a délutáni játék folytatása, avval a különbséggel, hogy most sokkal több ember volt és a kötetek mellé egy üveg bor is járt. 
    Furcsa érzés volt, hogy nemrég még én is a színpadon állva mondtam verseimet. 
    Most csak sógornőm hihetetlen remekművét adtam elő, hiába: szócső lettem. 
    És akkor megjelent egy ismerős, pont mikor már hiányolni kezdtem. 
    Ki másról is beszélhetnék, mint Strauss J. A.-ról. Megint bebizonyította, hogy ő már tud valamit. 
    Elmondott egy verset egy angyalról, akit egyszer már megtalált, de elveszítette, eléggé szíven ütött. Ahogy elnéztem, a közönségnek is nagyon tetszett. 
  
Aztán koncert: Frank (Hiperkarma) zenekara, aki szintén szólókarrierbe is fogott, nagy sikerrel. A csúcspont az volt, amikor Kiss Tibivel (Quimby) énekelt duettet, a Blue Moon-t. 
  
És végre elkezdődött a várva várt Quimby koncert, ami nem kevesebb mint 135 percig tartott. Ez még önmagában nem volna garancia, de ami átjött – mert átjött –, azt szavakkal csak nehezen lehet kifejezni. Ez valami olyasmi, mint megfogalmazni a szerelmet, de mi már tudjuk, hogy a „szerelem egy homorú tojás”. 
    És ami fontos, egy percig sem éreztem azt, hogy már unják, sőt, az volt az érzésem, le se akarnak többet jönni a színpadról. 
  
 
Varga Livius (a Quimby együttes tagjaként) szolgáltatja
és egyben élvezi a Költészetünnep kiváló hangulatát
  
Teljes repertoárjuk anyagából állították össze a műsort. Nem maradt ki semmi, tehát nem volt hiányérzet. 
    Volt minden, ami megszokott: Tibi még mindig a húrok közé csempészi a cigarettát szám közben, Liviusz még mindig mókamester és valahogy nem unjuk meg. 
    Talán a sok improvizáció miatt, talán mert érezhető, hogy amit játszanak, az örömzene, nem pedig csak egy lenyomott koncert. Ez érthető is a kihagyott hónapok után. 
    Így eshetett meg, hogy Liviusz előadta a Makk-Makk dalt, ami kifigurázott mindent és mindenkit. Valamint játszottak punk, dzsessz, boogiee és hard rock stílusban is, én azért a raeggie-t kicsit hiányoltam... Hiába, összeszedett csapat, megteheti, hogy játszik a tűzzel. 
    Gitárhangolási szünetekben Liviusz verset mondott és persze poénokat. 
    De sajnos 0:45-kor „véget ért a móka mára, zárult Livi mókatára”. Visszatapsolás, plusz félóra, így 1:15-kor ért véget a koncert. 
    Beszélgettem még ezzel-azzal az együttesből, aztán csak néztem a pakolást. 
    Hangszerek, lámpák, mikrofonok tünedeztek el a színpadról. 
A padló meg mint egy csatatér, mindenhol sörösüvegek: ripityomra tört és megkímélt állapotban. 
    Nem irigyeltem a takarítókat. 
    Egészen hajnali háromig ültem ott és néztem, ahogy bontanak, aztán észlelvén, hogy „útban” vagyok, leléptem a buszmegálló irányába. 
    A 4:45-ös buszt vártam, végül már padon fekvő helyzetben, a csillagokat bámulva arra gondoltam: milyen kár, hogy költészetnap csak egyszer van egy évben... 
    Végre megjött a busz: „legyen a gépnek halleluja”! 
Major Anita
  
Témához kapcsolódó cikk a Dunaújváros Online oldalán: 
Költészetünnep: hard kor 
  
Korábbi tudósításunk Dunaújvárosból, 2001 júniusából: 
Költészetnapi vigalom
A cikk 2005. május 8-án került fel a világhálóra.
 
Visszatérés az
IRODALOM, KÖZÉLET
rovat további cikkeihez
Visszatérés az
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
főoldalára
 
 A cikkekkel kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt aktuális írásokat
e-mail címünkre valamint az 1399 Budapest, Pf. 701/578. postai címre várjuk!
ICQ-számunk: 254859031, szerkesztőség telefonszáma: 06-30/520-1428
 
Vissza a főoldalra
 
 A NapSziget folyóirat
évente négyszer
nyomtatott formában
is megjelenik.
 
Rendelje meg Ön is!
1399 Budapest, Pf. 701/578.
 
céljainkat az NKÖM támogatja
 
 
 
Művészek és művészetek a világhálón