vissza a főoldalra
 
ONLINE KULTURÁLIS ÉS MŰVÉSZETI MAGAZIN
(világhálón: 2001. március 1-jétől, nyomtatásban: 2002. tavasza óta)
 
Aktuális írások
Első közlés írások
* * * JÁTÉK * * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Varga Gabriella)
 
KÖNYVAJÁNLÓ
Bánkuti Miklós, a Könny és korom költője
Bánkuti Miklós Budapest 1945-ös ostromában érett igazi, jelentős költővé. A homéroszi élmény nyers valósága a tűz és a vér minden iszonyatával, együttesen jelenítődik meg a lírai naplójában. A Könny és korom ciklus az összetéveszthetetlenül eredeti költői hangvétel nagy és szerencsés adománya, amelyben már a később kiteljesedő életmű minden jellegzetessége együtt van. Nemcsak az egyszerű versolvasónak ígéri a katarzis megtisztító élményét, a képzett filológusnak is szolgál meglepő fölismerésekre vezető késztetéssel. Homéroszi élményt említettem s nem véletlenül. Az ostromra koncentrálódott háború borzalmaiból szemlátomást lényegül át a megszenvedett valóság a költői mágia révén mítosszá, immáron valóság felettivé. Költői eszközei hagyományosak. Nem a nyelvi újítók közül való, eredetisége és értéke lávaömlésszerű indulatiságának erejében rejlik; egyszerre nyers és kifinomult, harsány és tompított, s tévedhetetlenül érzékeli, hogy itt a rendkívüli téma nem tűri a költői míveskedést. Nem a megkésett naturalizmus védelméről van itt szó, ellenkezőleg: annak szükségszerű jelenlétéről, adott esetben pótolhatatlanságáról.
 
 
 
    „Miklós, nagy mű formálódik benned! Megrendítő s felemelő emberi-isteni színjáték az, amit felidéz. Az ostrom idejének tapintható tisztaságú, szörnyű s mégis magasztos ideje éppen olyan erővel s tiszta erkölcsiséggel forr verssé benned, mint a világtörténelem villámfényeiben a káoszba látott csodás rend” – fogalmazta meg a ciklus elolvasásakor érzett megrendültségét László Gyula régészprofesszor. Szabó Lőrinc tömör észrevétele is a feltétlen elismerés hangján szól: „Bánkuti Miklós megfogta a tartalmával: ezt a témakört nagyon megkerülte az irodalom. A tartalom szükségképpen együttjár bizonyos nyersebb realizmussal; ez üdvére válik”.
    Mindaz a költői erény, amit Bánkuti Miklós ebben a versfüzérben fölmutat, a későbbi lírai darabokban különváltan működik. Éles szemmel figyeli a korszakra oly annyira jellemző politikai gengszterizmust, s azt ragyogó szatírákban örökíti meg. Sajnos, a terjedelem korlátozottsága miatt e kötetbe mutatványként csak néhány darab kerülhetett, s ugyanez mondható el a költő érett, zengzetes férfikori, valamint filozófikus öregkori lírájáról is: sürgető feladat értékeinket kiemelni és fölmutatni a diktatúra nyomasztó évtizedeinek atlantiszi mélységeiből. Ez megújulásunknak is föltétele.
 
(Bánkuti Miklós: Égő hóvirágok. Válogatott versek. Szenci Molnár Társaság, Budapest).
Zászlós Levente
A cikk 2004. december 4-én került fel a világhálóra.
 
Visszatérés a
KÖNYVAJÁNLÓ
rovat további cikkeihez
Visszatérés az
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
főoldalára
 
 A cikkekkel kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt aktuális írásokat
e-mail címünkre valamint az 1399 Budapest, Pf. 701/578. postai címre várjuk!
ICQ-számunk: 254859031, szerkesztőség telefonszáma: 06-30/520-1428
 
Vissza a főoldalra
 
 A NapSziget folyóirat
évente négyszer
nyomtatott formában
is megjelenik.
 
Rendelje meg Ön is!
1399 Budapest, Pf. 701/578.
 
céljainkat az NKÖM támogatja
 
 
 
Művészek és művészetek a világhálón