vissza a főoldalra
 
ONLINE KULTURÁLIS ÉS MŰVÉSZETI MAGAZIN
(világhálón: 2001. március 1-jétől, nyomtatásban: 2002. tavasza óta)
 
Aktuális írások
Első közlés írások
* * * JÁTÉK * * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Varga Gabriella)
 
KULTURÁLIS LAPSZEMLE
Tolnay Klári arcai
 
A „század tüneménye” 90 éves lenne
A Madách Színház Tolnay-szalonjában kiállítás nyílt a művésznő születésének 90. évfordulója tiszteletére. Mohorán, felnevelő falujában július 17-én felavatják szobrát, amelyet Pató Róza készített.
 
A nő addig szép, míg szeretik. A bölcs mondás, amely Móra Ferencet dicséri, Tolnay Klárira különösen érvényes. A magyar színművészet nagyasszonya haláláig szép volt, mert mindig szerették. Szerették a színpadon, becsülték a színpadon kívül is. Mosolya, amely elűzte az ördögöt is, jó táborszervező volt a színi világban, de azon kívül is. Tolnay Klári mindig, és mindenkor szép volt. Akkor is, amikor Blanch alakját magára öltve rúttá torzult az arca, akkor is, amikor Ibsen Nórájában csengettyűs dobot pergetve eszeveszett tarantellát táncolt, akkor is, amikor a Francia szobalányban a kétségbeesés csúf grüberlit rajzolt arcocskájára. A hat szerep keres egy szerzőt című Pirandello-darab bemutatója után írta egyik kritikusa már 1943-ban: „Ez az édes mosolygó, napsugaras arc Tolnay Klári arca; s az elszántan gyűlölő kegyetlen kemény tekintet és a színházi társalgóban látott arcának intelligens, civil finomsága szintén az övé…”
    Titkosírás az arc, de annak, aki a kulcsát bírja, nyitott könyv. Jókai szentül hitte, hogy a kulcs birtokosai csakis a jó írók lehetnek. Tolnay Klári erre a fontos igazságra is rácáfolt: a múlt század ötvenes éveiben sematikus színművek tucatfiguráiból is kicsalta az emberit; hívása, hívogatása egy-egy mohorai iparos, parasztember, vasúti bakter ajkán termett még a gyermeki idők hajnalán. Minden lényeges és lényegtelen, ami valaha történt vele, színpadi szerepeiben öltött testet, formált magának egy-egy új, néha teljesen szokatlan arcot.
    Tolnay Klári halomra döntött sok-sok kritikusi közhelyet, amit csak szószedetbe rendeztek az emberi arc természetéről. Maupassant írta egykor: „A fiatal arc kedves, de mindig hétköznapi. Örömest emlékeztetnék a Meseautó Sárijára, arra a szolid banktisztviselőre, akinek arcán – éppen a nagyszerű Tolnay Klári megfogalmazásában – a »kedves arc« mögött felsejlett a jövő, a színészi érettség, a csábító asszonyiság.”
    A színművek, a játékfilmek, a tévéjátékok statisztikailag számon tartott Tolnay-szerepei meghaladják minden idők művészi teljesítményeit. Előhívni egy Tolnay Klári arcot, úgyszólván gyerekjáték. Sikerrel kecsegtet minden emlék, mert a színésznőnek nem voltak manírjai, amelyek összemosnák figuráit és alakításait. Arcának jelábécéi rejtélyekkel, titkokkal volt terhelt mindig is: a nézőnek akadt némi dolga a bogozgatásban. Tudjuk, művészetének ez volt a lényege. Arra is emlékezhetünk, hogy a színművészeti képzőkben megtanulható klisék, sémák, kimódolt mozdulatok, műmosolyok  nem fokozhatták le azt a természetességét, amelyet az otthon, Mohora kedves tája hagyományozott rá. Márai Sándor tüneménynek, a század tüneményének nevezte Tolnay Klárit. Ennél több róla aligha mondható el.
Párkány László
 
Forrás: Szövetség, 2004. július 2., 20. old.
A cikk 2004. július 18-án került fel a világhálóra.
 
Visszatérés a
KULTURÁLIS LAPSZEMLE
rovat további cikkeihez
Visszatérés az
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
főoldalára
 
 A cikkekkel kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt aktuális írásokat
e-mail címünkre valamint az 1399 Budapest, Pf. 701/578. postai címre várjuk!
ICQ-számunk: 254859031, szerkesztőség telefonszáma: 06-30/520-1428
 
Vissza a főoldalra
 
 A NapSziget folyóirat
évente négyszer
nyomtatott formában
is megjelenik.
 
Rendelje meg Ön is!
1399 Budapest, Pf. 701/578.
 
céljainkat az NKÖM támogatja
 
 
 
Művészek és művészetek a világhálón