vissza a főoldalra
 
ONLINE KULTURÁLIS ÉS MŰVÉSZETI MAGAZIN
(világhálón: 2001. március 1-jétől, nyomtatásban: 2002. tavasza óta)
 
Aktuális írások
Első közlés írások
* * * JÁTÉK * * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Varga Gabriella)
 
IRODALOM, KÖZÉLET
Nem szűnt meg, csak szünetel
a montreali magyar adás
Február 15-én zárult a montreali magyar közösség egyik rövid, de annál nagyobb hatósugarú tevékenysége: a magyar nyelvű TV-műsor. A féléves szerződés utolsó adására meghívták a szerkesztők Tomaj Dénest, a Magyar Köztársaság kanadai nagykövetét, akivel Nikolényi Csaba műsorvezető készített interjút. A hivatalos zárás ünnepélyességét emelte ez a magyar diplomáciai tisztelgés, amely egyben egy lelkes és rendkívül tehetséges kis csapat munkájának az értékelését is jelképezte. Amikor meghívást kaptam a Montreali Magyarság utolsó műsorára, még nem sejtettem, hogy valami olyasminek leszek a tanúja és szereplője, amely nem befejezettséget fog sugallni, hanem előremutatást, bizakodást, a képességek és a lelkek összefogásának a lehetőségét. Bizonyítását annak, hogy „Nem sokaság, hanem/ Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat” (Berzsenyi Dániel). Mert „csuda” volt, ahogy a nem magyar ajkú TV-személyzet búcsúzott a magyar műsor szerkesztőitől, ahogy felemlegették egy-egy fontos jelenetüket, ahogy bizonygatták, hogy a magyar félórát mások is várják Montrealban és környékén, nemcsak a magyarok, ennél fogva mindenkinek hiányozni fog a képernyőről megismert kis társaság. 
Tapasztalatlanul indultak, szinte fejest ugrottak a lehetőségbe hat hónappal ezelőtt, és most mondhatjuk, hogy profi módon zártak. Az újraindulás ígéretével. A tehetséges Patakfalvi Zsolt nemcsak a magyar műsor, hanem más nyelvű adások producere is. A magyaroknak felajánlott féléves szerződéssel azonban nem csupán szakmailag akart bizonyítani, hanem nyilvánvalóan nemzeti ambíció is hajtotta: olyan minőségi adást rendezni, amely felhívja a kanadai, montreali lakosság figyelmét a helyi magyarságra, annak tevékenységére, és tiszteletet szerez megvalósításainak, hagyományainknak. Sikerült, és nem is akárhogyan! Kik is segítették ennek a célkitűzésnek a megvalósításában? Elsősorban a szervezőbizottság tagjai, Majláth Mária és István, a Magyar Krónika c. lap kiadói/ szerkesztői, akik fáradságot nem ismerve kutatták fel az interjúalanyokat, a bemutatásra érdemesült témákat. Ádám Christopher, Göndös Andrea, Nikolényi Csaba és Varga Tímea alkották a munkaközösséget. Nikolényi Csaba műsorvezető tudományos tevékenységével, egyetemi tanári munkájával párhuzamosan végezte az elvállalt feladatot, mert tudta: fontos, amit tesznek. Meghatottan búcsúzott a nézőktől. „Örülök, hogy a műsorunk felpezsdítette a magyar közösség életét, sokan nézték és nyilvánítottak véleményt. Nagyon sok diákom, kollegám látta az adásunkat, s bár nem értették a nyelvet, mégis tudatosult bennük, hogy van egy kicsi, de aktív magyar közösség is a városban.” Arra a kérdésre, hogy melyik műsor volt a legemlékezetesebb számára, Csaba az 1956-os emlékműsort és a Wallenberg megemlékezést emelte ki, de felejthetetlen pillanatnak tekintette a beszélgetést Budai Líviával, az „élő” interjút a Mikulással, valamint Göndös Andrea könyvszemléit. Az adás egyik riportere Ádám Christopher, aki a Krónika rendszeres munkatársa is. Történelmi témájú cikkei intelligens megvilágításba helyeznek sok, általános érdeklődésnek örvendő kérdést. Szerinte az adás pillanatképet nyújtott a helyi magyar közösségről. „Ha valaki majd évtizedek múltán azt szeretné tudni, hogy milyen volt a XXI. század elején a montreali magyarság, a sorozat kazettáiból reális képet kaphat. Ezzel mi történelmet is rögzítettünk a szalagokra.” Humoros emlék fűzi a karácsonyi műsorhoz, amikor egymás után két beszélgetést vezetett. Az egyiket a bájos munkatárssal, Varga Tímeával a magyar karácsonyfa díszítéséről. Az időből már-már kifutottak, amikor Tímea a csillagszóró meggyújtásával majdnem kudarcot vallott. Az utána következő téma a Hannuka volt, amelynek a végén szintén nem akart meggyulladni a gyertya. „Úgy tűnt, hogy ezen a műsoron semmi sem akart meggyulladni”, nevet. Gratulálunk a montrealiakank a megtett rövid, ám eredményes úthoz, és várjuk a hírt a folytatásáról.
Dancs Rózsa, Torontó
A cikk 2004. március 5-én került fel a világhálóra.
 
Visszatérés az
IRODALOM, KÖZÉLET
rovat további cikkeihez
Visszatérés az
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
főoldalára
 
 A cikkekkel kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt aktuális írásokat
e-mail címünkre valamint az 1399 Budapest, Pf. 701/578. postai címre várjuk!
ICQ-számunk: 254859031, szerkesztőség telefonszáma: 06-30/520-1428
 
Vissza a főoldalra
 
 A NapSziget folyóirat
évente négyszer
nyomtatott formában
is megjelenik.
 
Rendelje meg Ön is!
1399 Budapest, Pf. 701/578.
 
céljainkat az NKÖM támogatja
 
 
 
Művészek és művészetek a világhálón