vissza a főoldalra
 
ONLINE KULTURÁLIS ÉS MŰVÉSZETI MAGAZIN
(világhálón: 2001. március 1-jétől, nyomtatásban: 2002. tavasza óta)
 
Aktuális írások
Első közlés írások
* * * JÁTÉK * * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Varga Gabriella)
 
ESSZÉ, JEGYZET
A könyvről
Bár az olvasáskultúra (kultúrálatlanság) kapcsán már esett szó róla, úgy gondolom, a téma még megér egy misét. (Ez persze nem a misekönyv, mint ahogy a misebor szőlője sem kimondottan az istentiszteletekre szánt tőkéken terem.)
    A könyveket többféleképpen csoportosíthatjuk, vannak az ún. light-olvasmányok, a veretesebb szövegűek, meg a csak képesek. (Sokan felnőttként is csak erre képesek.)
    Összetett szóként „üzemel” mint: könyvtár (a könyvek szentélye), könyvpiac (itt is van zöldség bőven), könyvhét (egy Supka Géza nevű ember találmánya 1927-től), könyvügynök (ehhez nem kell ügynöktörvény), könyvsátor (a sörsátor távoli rokona), könyvmoly (a legolvasottabb állat).
    Lehet a könyv: szépirodalmi (ponyvák + regények), ismeretközlő (tudással fertőző szakirodalom), kézi (lexikon-szótár-enciklopédia-almanach).
Van még: betétkönyv (pénzt olvasni se randa dolog).
    A könyvnek van szerzője, de manapság az illető egyre kevésbé író. Van ára (de még mekkora!), van kelete (s nyugata). Van kiadója (haszna és élvezője), van továbbá polca, a polcnak (miként a könyvnek is) színe, s e kettő jó esetben harmóniát alkot a lakásban! Igényesebbek már mérethez készíttetik a polcot, s rögtön vesznek hozzá egy porrongyot is, mert bizony a könyv igazi porfogó.
    Hegedűs Géza szerint az olvasás gyönyörűség (Az olvasás gyönyörűsége), ám a hagyományos házasságokban (nő és férfi együttléte) inkább a szemekből való olvasás dívik (aztán a szemmel verés).
    Tudunk-e tiszta szívvel válaszolni derék Vörösmartynknak az ő feltett (kezű) kérdéseire? „… hol a könyv, melly célhoz vezet?”, s hogy „Ment-e / A könyvek által a világ elébb?”
    (Mindenesetre könyveket égettek már égetni való bolondok.) A válaszra Kosztolányit tartom a legméltóbbnak: „Ha az ember választ keres elkérgesedett lelkében, erre felel a könyv.” Amely a kultúra része (lehetne)!
    Gárdonyitól két bölcseletet nyújtok át: „Minden jó könyv egy-egy tanítója a nemzetnek.” „A könyv szeretetet ad és szeretni tanít.” Rónaszegi Miklós így írt: „A könyv szórakozás és gyönyörűség.” (De kár, hogy kevesen tudják!) Végül Thoreaut idézem: „Megfelelő könyveket megfelelő hangulatban olvasni, ez jobban próbára tesz, mint sok minden, amit a nap divatja megkövetel.”
    Követeljünk hát igényt magunktól! Kell a JÓ KÖNYV, amely sokáig tekercsbe csavart papirusz volt, a biblion, s melynek emléke máig megvan bizonyos templomokban…
    Hajózni kell! – mondták az ókoriak. 
    Olvasni is, ha ezt nem is mondják már, vagy csak alig hallhatóan.
 
Balogh József
költő-tanár
A cikk 2004. február 6-án került fel a világhálóra.
 
Visszatérés az
ESSZÉ, JEGYZET
rovat további cikkeihez
Visszatérés az
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
főoldalára
 
 A cikkekkel kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt aktuális írásokat
e-mail címünkre valamint az 1399 Budapest, Pf. 701/578. postai címre várjuk!
ICQ-számunk: 254859031, szerkesztőség telefonszáma: 06-30/520-1428
 
Vissza a főoldalra
 
 A NapSziget folyóirat
évente négyszer
nyomtatott formában
is megjelenik.
 
Rendelje meg Ön is!
1399 Budapest, Pf. 701/578.
 
céljainkat az NKÖM támogatja
 
 
 
Művészek és művészetek a világhálón