vissza a főoldalra
 
ONLINE KULTURÁLIS ÉS MŰVÉSZETI MAGAZIN
(világhálón: 2001. március 1-jétől, nyomtatásban: 2002. tavasza óta)
 
Aktuális írások
Első közlés írások
* * * JÁTÉK * * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
(szerkeszti: Varga Gabriella)
 
IRODALOM, KÖZÉLET
A Magyar Műhely
legutóbbi számainak tartalmából
Magyar Műhely 125. szám
  
125. szám 
  
Stanczik-Starecz Ervin: HUARITUNGUE! 
Szepessy Ákos: A 18 küldeményből 
Kékesi Zoltán: A kezdet ismétlődése. Nagy Pál: Hampsteadi semmittevők 
Deák László rajzai 
L. Simon László: Napregény. Pető Barna kiállításáról 
Pető Barna: Tapéta 
Bohár András: A tárgy, a történeti és az örökkévaló. Nagy Gábor György alkotásairól 
Nagy Gábor György művei 
„Nem akarok pitbull lenni!” fe Lugossy Lászlóval, Krizbai Sándorral és Vincze Ottóval a Vajda Lajos Stúdió 2002-es műcsarnokbeli kiállításáról L. Simon László beszélget 
Vincze Ottó: Gimnasztika Mala Strana 
Domián Gyula: Nyomkövetés 
Bohár András: Fény- és térdestrukciók. Domián Gyula kiállításáról 
L. Simon László: Disznó a magasból. Adalék a címlaphoz
 
A Magyar Műhely 125. számát a kultúrantropológus, író Stanczik-Starecz Ervin HUARITUNGUE! című szövegével indítottuk. A rövid mű után a képzőművész-tipográfus Szepessy Ákos 18 küldemény című, a 20. század első felét idéző kollázssorozatából láthatunk néhány darabot. Ezt követően az ifjú irodalomtörténész, kritikus Kékesi Zoltán A kezdet ismétlődése című tanulmányát adjuk közre. Az írás a Párizsban élő Nagy Pál, lapunk egyik alapító szerkesztőjének életművét feldolgozó, a közeljövőben megjelenő monográfia egy fejezete, amelyben Kékesi a szerző Hampsteadi semmittevők című regényét értelmezi. 
Ebben a számunkban túlnyomórészt képzőművészeti anyagokat közlünk. Kékesi tanulmányát az elsősorban költőként ismert Deák László 1975-ben készült erotikus rajzai követik. A József Attila-díjas költő, szerkesztő, az Orpheusz Kiadó vezetője 1968-tól a No 1. csoport tagjaként több csoportos kiállításon vett részt. Rajzai után a képzőművész Pető Barna Napregény című kiállítási anyagát mutatjuk be L. Simon László író, szerkesztő szövegének kíséretében. Pető Barna kiállítása a Budapesti K.A.S. Galériában volt látható, ugyanott, ahol Nagy Gábor György és Domián Gyula képzőművészek jelen lapszámunkban bemutatott művei. Mindkét művész munkáit Bohár András filozófus, esztéta értelmezi. 
    A képzőművészeti részben egy interjú is olvasható. 2002-ben nagy összegző kiállítással jelentkezett a budapesti Műcsarnokban a javarészt szentendrei autodidakta művészeket tömörítő, immár 30 éves Vajda Lajos Stúdió. A kiállítás kapcsán a stúdió három tagjával, fe Lugossy Lászlóval (1947), Krizbai Sándorral (1949) és Vincze Ottóval (1964) lapunk szerkesztője, L. Simon László beszélgetett. Ugyanitt Vincze Ottó legutóbbi kiállításának anyagából is válogattunk, s közöljük a Gimnasztika Mala Strana című fotósorozatát. 
A 125. lapszámot L. Simon László: Disznó a magasból című két légifelvétele zárja, amelyet adalékként szánt az általa tervezett címlaphoz, amelyen a szerkesztőség által tavaly levágott disznó feje látható. S legvégül számunk munkatársainak rövid életrajza olvasható.
 


 
Magyar Műhely 126. szám
 
126. szám 

Szkárosi Endre versei 
Wehner Tibor: Névmutató a hatvanas évek magyar művészetéhez 
Szombathy Bálint: Tóth Gábor korai költészete 
Marc Behrens: Hanginstallációk 
Egy madár éneke aláfestve egy kombájn zakatolásával. Marc Behrens-szel Giuliana Stefani beszélget 
A nem-interaktív művészet halott. Don Ritterrel Jozef Cseres beszélget 
Achim Wollscheid: Csoki és tejszín, az excentrikus órarend és egy éjszakai műszak a Radio X-nél 
Achim Wollscheid: Beszéd 
Varga Tünde: Kultúrával lázadó. Klaniczay Gábor: Ellenkultúra a hetvenes-nyolcvanas években 
Sőrés Zolt: Az emblémává avul 
Híreink
 
A Magyar Műhely 126. számát az európai performansz- és hangköltészeti fesztiválok rendszeres fellépője, Szkárosi Endre verseivel nyitjuk. Az ismert író, költő, performanszművész, hangköltő szövegeit Wehner Tibor író, művészettörténész dokumentumértékű, de vizuálisan is izgalmas Névmutató a hatvanas évek magyar művészetéhez című feljegyzései követik. Majd az Aktuális avantgárd monográfiasorozat részeként a közeljövőben megjelenő kötetéből közöl egy fejezetet lapunk szerkesztője, Szombathy Bálint. Nagyívű, gazdagon illusztrált tanulmányában Szombathy az elmúlt évtizedek magyar undergroundja egyik kiemelkedő művészegyéniségének korai költészetét dolgozza fel. Tóth Gábor költészeti törekvéseinek jobb megértése érdekében egyúttal áttekinti a poézis modernista műfajain belüli korabeli állapotokat. Egyebek mellett azért is, hogy jobban megérthessük Tóth cseppet sem tipikus pozícióját az opponens művészet önként vállalt peremvidékén, ami sok esetben a progresszív művészeti front első vonalától való határozott távolmaradásban, a nyilvános publikálás kerülésében ütközik ki, és azt eredményezi, hogy munkái nem kerülnek be a kor első meghatározó magyarországi antológiáiba. 
Szombathy tanulmányát a Frankfurt am Mainban élő intermédia- és hangzásművész, dizájner Marc Behrens hanginstallációinak dokumentációja látható-olvasható. Majd a művek jobb megértéséhez a sound arttal is foglalkozó matematikus, fotós, Giuliana Stefani Marc Behrens-szel folytatott beszélgetését adjuk közre. „A nem-interaktív művészet halott”  címmel lapunk munkatársa Jozef Cseres beszélget Don Ritterrel, a New Yorkban élő kanadai videóművésszel. Don Ritter munkássága szigorúan intermediális, szervesen együttműködik nem-vizuális művészekkel is, kiváltképp improvizációs zenészekkel. Installációit, performanszait, valamint videóműveit világszerte a legelismertebb művészeti fesztiválokon és fórumokon mutatta be, többek között a linzi Ars Electronicán. Az interjút Achim Wollscheid médiaművész művei követik. Wollscheid korunk egyik meghatározó hangzásművésze, rangos nemzetközi, hang alapú újművészeti szimpóziumok és fesztiválok résztvevője és szervezője. Itt közölt Beszéd című szövege az 1996-ban The Terrorized Term címmel megjelent könyvének részlete. 
    E lapszámunk záró részében Varga Tünde Klaniczay Gábor Ellenkultúra a hetvenes-nyolcvanas években című, az elmúlt évtizedek magyar undergroundját átfogó igénnyel megközelítő könyvéről. Varga Tünde kritikáját Sőrés Zsolt a MAMŰ Galériában elhangzott kiállításmegnyitó-szövege követi, amelyet az Avult Kiadó (és művészcsoport) legújabb munkái kapcsán írt le. A lapszámot az újraindított Híreink rovat, valamint munkatársaink bemutatása zárja.

A cikk 2004. január 9-én került fel a világhálóra.
 
Visszatérés az
IRODALOM, KÖZÉLET
rovat további cikkeihez
Visszatérés az
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
főoldalára
 
 A cikkekkel kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt aktuális írásokat
e-mail címünkre valamint az 1399 Budapest, Pf. 701/578. postai címre várjuk!
ICQ-számunk: 254859031, szerkesztőség telefonszáma: 06-30/520-1428
 
Vissza a főoldalra
 
 A NapSziget folyóirat
évente négyszer
nyomtatott formában
is megjelenik.
 
Rendelje meg Ön is!
1399 Budapest, Pf. 701/578.
 
céljainkat az NKÖM támogatja
 
 
 
Művészek és művészetek a világhálón