vissza a főoldalra
 
ONLINE MÛVÉSZETI, KULTURÁLIS FOLYÓIRAT
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK * * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
 (szerkeszti: Varga Gabriella)
 
IRODALOM, KÖZÉLET
Wass Albert (1908–1998)
 
„Egy összekuszált világ emberiségének lelkiismerete vagyok.”
Wass Albert (Magyarország, Válaszút, Kolozs vm., 1908. január 8. – USA, Florida, 1998. február 17.) költõ, író, szerkesztõ, erdõmérnök, egyetemi professzor, irodalmi szervezõ. A II. világháború után hazája elhagyására kényszerül, ahová soha nem térhet vissza. Hat gyermek apja, akik közül egy korán meghalt.
    Kolozsvárott a Református Gimnázium diákja, majd Magyarországon gazdasági akadémiát végez. Németországban és Franciaországban tovább fejleszti erdõ- és kertmérnöki ismereteit, ezután a család erdélyi (ma: romániai), mezõségi birtokán gazdálkodott. Verseket, elbeszéléseket, cikkeket ír. Elsõ verses könyvei 1928-ban és 1929-ben jelentek meg Kolozsvárott. 1934-ben az Erdélyi Szépmíves Céh megjelenteti a Farkasverem címû regényt. Mûvek és elismerések sora veszi kezdetét: 1935-ben beválasztják a Szépmíves Céh tagjai közé, ugyanekkor elsõként az erdélyi fiatalok közül megkapja a Baumgarten-díjat.
    1939-ben a trianoni generáció talpra állásának regénye fogalmazódik meg a Csaba címû epikus remekmûben: szociális valóságábrázolás, történelmi igazságtétel-keresés és õsi nyelv, zene, ritmus egysége meghódítja a magyarországi olvasók szívét is. 1939-ben az Erdélyi Irodalmi Társaság és a Kisfaludy Társaság választja tagjai közé. 1940-ben másodszor ítélik neki a nemzet legjava tudósai, mûvészei között a Baumgarten-díjat. 1942-ben Klebensberg-díjat kap, ugyanebben az évben felejthetetlen magyarországi körúton negyedmagával képviseli Erdély irodalmát. 1944-ben katonai frontmunkája jutalmául elõbb másodosztályú, majd elsõ osztályú vaskeresztet kap, sõt, ekkor a Magyar Tudományos Akadémia is tagjai közé választja, ezzel értékelve erdõmérnöki szaktudását. 1944 végén az ellene kiadott román majd szovjet parancs ismeretében politikai üldözöttként hagyta el Magyarországot.
    Elsõ állomása Németország. A Bajor-erdõ után, 1947-ben Hamburgba költözött, Ahol elsõ feleségének családja élt. Egy építkezésen kapott állást, mint éjjeliõr. Az Adjátok vissza a hegyeimet! címû akkoriban írt jelentõs alkotása a kétszeresen világháborút vesztett magyarság fájdalmaira, továbbá a trianoni és a párizsi békeszerzõdéseken a kisantant államok által diplomáciailag kierõszakolt kollektív jogfosztásokra hívja fel a figyelmet. Ez a legtöbb nyelvre lefordított regénye: 1948-ban magyarul, 1949-ben németül, 1953-ban spanyolul, 1972-ben pedig angolul látott napvilágot. „Urak, akik a világ dolgait igazítjátok: adjátok vissza a hegyeimet!” – E sikoly megrázza nemcsak az öt világrészre szétszórt magyarságot, de megrázza a nagyvilág olvasóközönségét is. E mûve és még néhány hasonló lelkülettel megírt írása miatt Wass Albert maga és életmûve közel ötven évig feketelistára került a bolseviki „világállam” regnálása idején. Szülõföldjén 1945 után halálos ítéletet is hirdettek ki fölötte, s ezt érvényben tartották halála szomorú pillanatáig, máig sem rehabilitálva õt.
    1952-ben kivándorolt az Egyesült Államokba. Floridában telepedett le. Gainesville-ben az University of Floridán németet, franciát, európai irodalmat és történelmet tanított. Megalapította az Amerikai Magyar Szépmíves Céhet, irányította annak tudományos munkáját és könyvkiadási programját, szerkesztette Értesítõjét. Wass Albert saját kiadóvállalatot is alapított, Danubian Press néven, amely nem csak könyveket, hanem az Amerikai Magyar Szépmíves Céh által kiadott angol nyelvû folyóiratokat is megjelentetett. Az Erdély és kérdéskörével foglalkozó Transylvanian Quarterly, majd a magyarság általános problémáit felvállaló Hungarian Quarterly címû negyedéves folyóiratai a magyar emigráció legjelentõsebb bolsevik ellenes fórumává váltak. Wass Albert könyv- és folyóirat kiadásának célja az volt, hogy felkeltse az amerikai olvasóközönség és a politikai körök figyelmét a bolsevikok teljhatalmú államgépezettel irányított kegyetlenségeire, s külön is a román állam Erdéllyel és annak közel kétmilliónyi magyar kisebbségével szembeni jogsértõ magatartására.
    Még a hetvenes években is több merényletet kíséreltek meg ellene a Securitate ügynökei, akiknek a fegyvereibõl származó golyónyomokat Wass Albert még a vele készült, 1996-ban forgatott riportfilm során is meg tudta mutatni. E merénylet két elkövetõjét az amerikai rendõrség el is fogta, de mivel román diplomata útlevéllel rendelkeztek, elengedte õket. Wass Albert magyar állampolgárrá honosítási kérelmét 1994 és 1998 között a magyarországi balliberális kormány elõbb visszautasította, majd megalázó válaszadásával gátolta meg: a kilencven éves író állampolgársági bizonyítványa csupán a kiadástól számított egy évig lett volna érvényes… Kilencven éves korában, 1998. február 17-én Floridában egyes állítások szerint önkezével, mások szerint békés halállal, megint mások szerint ellenfeleinek sikeres merénylete által zárult le a XX. századi tragédiákat és újrakezdéseket megélõ, vállaló és vallató élete.
    Európa legnagyobb népességû, elnyomott, magyar kisebbségének szépirodalmi reprezentánsává vált Wass Albert írásmûvészete, ugyanakkor az ezredforduló Közép-európai és magyar irodalmának semmihez sem fogható szenzációja a Kráter Mûhely Egyesület Kiadójának közel 32 kötetes Wass Albert Életmûsorozata.
    Még Európában fejezte be A funtineli boszorkány címû három kötetes remekmûvét, amely a lángoló szerelem és az asszony-magány boszorkányos mítoszát dolgozza fel az író által jól ismert és szeretett Észak-keleti Kárpátok havasi világában. S közvetlenül a II. világháború után örökítette meg hat nemzet (cseh, zsidó, német, lengyel, magyar és román) kétszeres katonai lerohanásának, megszállásának tapasztalatait az Elvész a nyom címû Közép-Európát reprezentáló kulcsregényében.
    További mûveiben is folytatta a XX. század legalantasabb, fasisztoid-bolseviki embertípusának és államalakulataiknak ostorozó ábrázolását: például az Elvásik a veres csillag, az Átoksori kísértetek, az Antikrisztus és a pásztorok s a Keleti front orosz-(román) megszállásának mementót állító Valaki tévedett címû novellafûzér. Említenünk kell még a Tavak és erdõk könyve környezet- és tájszeretõ mesevilágát, vagy a Te és a világ aforizmáinak példázatos bölcsességét. Regényei, novellái, verseskötetei és jelentõs történelmi-publicisztikai írásai folyamatosan szellemi ellenállást fejtettek ki a bolseviki világámítás és a közép-európai szociál-nacionalizmusok propagandájával szemben. (Csak halála után, most 2002-ben jelenhetett meg Magyarországon a Józan magyar szemmel I–II. címû publicisztikai munkássága.) Kiemelkedõ értékûek utolsó életszakaszában alkotott mûvei is: a Kard és kasza címû két részes nagyregényében egy 800 évre visszatekintõ magyar család szenvedéstörténetét dolgozza fel, s a Hagyaték címû szintén kronologikus jellegû mítoszkönyvében a magyarság keletrõl hozott hagyományai mellett a kereszténység végsõ kérdései (erény és bûn, becsület és embertelenség) kapnak nagy formátumú, epikai-lírai válaszokat.
    1993-ban az akkori magyar államfõ, Göncz Árpád (Antall József, a magyar miniszterelnök elõterjesztése alapján) a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntette ki, amit Csoóri Sándor a Magyarok Világszövetségének elnöke adott át az írónak. 1998. február 14-én a kiemelkedõ kortárs költõket megilletõ Balassi Bálint Emlékkardot ítélték meg munkásságáért, amit halála után már csak fia vehetett át. Posztumusz díjként 1999 decemberében a Magyar Mûvészeti Díjjal és 2003. március 14-én az Alternatív Kossuth Díjjal jutalmazták életmûvét.
    Minden hazai és emigrációban írt mûvébõl sugárzik az Amerikában egyetemi professzorként és emigráns kultúraszervezõként mûködõ író magasrendû erkölcsisége, mítoszteremtõ kifejezõereje. Mûveinek esztétikai-stilisztikai változatossága a XX. század nagy alkotóival: Marces-sal, Borghes-sal, Ecoval, Böllel helyezi egy sorba. Zárásul méltó megemlítenünk, hogy Wass Albert a nemzetközi Pen Club tagjaként hivatkozott életrajzában az írószervezet jelmondatára: „Egy összekuszált világ emberiségének lelkiismerete vagyok.”
 
Várjuk megrendeléseit:
2013 Pomáz, Búzavirág u. 2.
Telefon/fax: (26) 328 491
Mobil: (20) 915 3234
E-mail: szutor@krater.hu
Honlap: www.krater.hu
A cikk 2003. március 24-én került fel a világhálóra.
 
 A cikkekkel kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt aktuális írásokat
e-mail címünkre valamint az 1399 Budapest, Pf. 701/578. postai címre várjuk!
 
Vissza a főoldalra
 
Vissza az
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
rovathoz
 
céljainkat az NKÖM támogatja
 
 
 
Mûvészek és mûvészetek a világhálón