vissza a főoldalra
 
ONLINE MÛVÉSZETI, KULTURÁLIS FOLYÓIRAT
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK * * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
 (szerkeszti: Varga Gabriella)
 
ESSZÉ, JEGYZET
Zászlós Levente:
 
Tûnõdés a kegyes halálról
A kegyes halál vágyképe nehéz pillanatainkban mindannyiunkat megkísérthet. De hát mi számít annak? Másként gondol rá a hívõ ember s megint másként az, aki szerint nem vagyunk dualisztikus lények, az emberi lélek az agymûködésre vezethetõ vissza, s csupán fantáziatermék. Bár a szemlélet különbözõ –, a félelem érzete közös. „Ha jõ a végsõ óra, / Fordítsd a kínt is jóra, / És adj szelíd halált” – könyörög versében Istenhez 1790-ben Claudius Mátyás, miként az olvasható a református énekeskönyvben ma is, 212 évvel késõbb.
    A hírhedt Fekete Angyal bírósági ügye ismét fölkavarta a közvéleményt; a vádbeszéd szerint az ápolónõ intravénás morfiummal, káliummal és seduxennel több súlyos beteget segített át a másvilágra, s bizonyítás esetén 10-15 év terjedelmû fegyházbüntetésre számíthat. Bár itt nem lehet szó eutanáziáról, mivel a betegek hozzájárulása nélkül adta be a halálos injekciókat, mégis ez a rémtörténet hozta felszínre az eutanázia lappangó problémáját. A témáról már Cholnoky Viktor is írt a múlt század elején, amikor Amerikában, Ohio államban „valami überhumanista törvényjavaslatot nyújtott be az iránt, hogy az orvosnak szabadsága – sõt talán kötelessége – legyen fájdalmat nem okozó vagy minimális fájdalmat okozó méreggel megölni azt a beteget, akinek a halála már biztos, a szenvedései pedig olyan mértéktelenül nagyok, hogy az élete, a bizonyosan kialvó élete már teher neki is meg a környezetének is”. Ám halálos betegség – mondja az író – csak egy van: az élet, majd a „kegyes ölés” elleni érvelését meggondolandó lélektani motívummal nyomatékosítja: „A közelgõ halálnak nincs biztos jele… A kín, amelyet az úgynevezett haldokló szenved, lehet éppúgy életjelenség is, mint ahogy haláljelenség. És még ha haláljelenség is, és ha megváltásnak tetszik is az elmulasztása, akkor sem szabad az orvosnak megfeledkezni arról, hogy halálos ágyunkon mindnyájan, férfiak és nõk egyaránt madame Dubarryvá válunk, és a lelkünkben üvöltve, kétségbeesett életragaszkodással kiáltjuk: – Hóhér úr, még egy percet!” Cholnoky voltaképpen a belsõ idõ jelentõségére céloz, amelyben egy perc az egész világ, s amirõl ma már sokan tudnak, az érzékelõ képesség hihetetlen mértékben eltompult. Az egyik tévécsatorna közvéleménykutatási felmérése szerint a közelmúltban az eutanázia mellett a szavazók 80,8 százaléka voksolt.
A cikk 2003. március 24-én került fel a világhálóra.
 
 A cikkekkel kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt aktuális írásokat
e-mail címünkre valamint az 1399 Budapest, Pf. 701/578. postai címre várjuk!
 
Vissza a főoldalra
 
Vissza az
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
rovathoz
 
céljainkat az NKÖM támogatja
 
 
 
Mûvészek és mûvészetek a világhálón