vissza a főoldalra
 
ONLINE MÛVÉSZETI, KULTURÁLIS FOLYÓIRAT
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK * * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
Nyomtatott NapSziget
Támogatóink
 
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
 (szerkeszti: Varga Gabriella)
 
ESSZÉ, JEGYZET
Vágó Zsuzsanna:
Ikrek
Vérvételre küldtek a Péterfi Kórház Izotóp Laborjába, ahová nem nagy lelkesedéssel indultam, számítva az eddig megszokott tülekedésre. Az V. emeleti labor ajtaján belépve azonban egészen más kép fogadott. A kis hófehér váróteremben békésen üldögéltek az emberek; csend, nyugalom fogadott, napfény szûrõdött be a kis ablakon.
    A békés várakozást kedves kép törte meg. Az egyik sarokban idõs hölgy ikerpár üldögélt, és ahogy az lenni szokott, olyanok voltak, mint két tojás. Viccelõdve kezdtek csevegni, mivel az egyik kedves idõs hölgynek folyamatosan vízzel kellett megtöltenie bendõjét a vizsgálatokhoz, a másik hölgy pedig egy pohárkában hordta neki a vizet a szobában lévõ csapból. Kettejük párbeszédéhez nehéz volt nem bekapcsolódni. A vizet hordó néni édesen évõdött a másikkal, hogy: – Vigyázz, nehogy berúgj! – hozzátéve féltõ szeretettel, hogy: – Bár megihatnám helyetted...
    Mosolyogva odaszóltam, hogy gondoljon egy pohár cappuccino-ra, amivel már be is loptam magam a szívükbe. Attól kezdve kettejük párbeszédét már felém fordulva folytatták, mosolyogva és engem további mosolyra és viccelõdésre biztatva. Lassan a körülöttünk ülõk mindegyike hozzátett e beszélgetéshez egy-egy gondolatot, viccet, vagy csak egy összekacsintós mosolyt.
    Öröm volt látni a testvéri szeretet és törõdés e megnyilvánulását, hisz a mai rohanó világban ez olyan szép és ritka tünemény. Mennyivel jobb lenne, ha egymással jobban törõdnénk és ha – hozzájuk hasonlóan – megtalálnánk örömünket az idõs korban is, illetve akárhányéves korunkban szeretteinkben.
    Az idõ gyorsabban telt, hisz mindnyájan meleg mosollyal kísértük édes társalgásukat, s mindenkibõl kihozták a jóindulatot és a segítõkészséget.
    Mennyivel kellemesebb volt így a várakozás és a távozás is, hisz az embernek jól esik valahol a béke egy piciny szigetét megtalálni, ahol a többi ember is mind jó.
    Mégha csak egy ilyen rövid idõre is.
A cikk 2003. február 16-án került fel a világhálóra.
 
 A cikkekkel kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt aktuális írásokat
e-mail címünkre valamint az 1399 Budapest, Pf. 701/578. postai címre várjuk!
 
Vissza a főoldalra
 
Vissza az
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
rovathoz
 
céljainkat az NKÖM támogatja
 
 
 
Mûvészek és mûvészetek a világhálón