Vissza a főoldalra
ONLINE MÛVÉSZETI, KULTURÁLIS FOLYÓIRAT
 
Aktuális írások
Elsõ közlés írások
* * * JÁTÉK * * *
Kulturális ajánlatunk
Munkatársaink
Kortárs válogatás
Klasszikus válogatás
NapSziget Galéria
NapSziget Klubok
Támogatóink
 
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
 (szerkeszti: Varga Gabriella)
 
IRODALOM
Színháznyian köszöntötték 
Balogh József ünnepe
Szombathelyen csúcsosodott
A NapSziget olvasói elõtt ismeretes már, hogy a népszerû szombathelyi költõ, tanár és dalszövegíró, Balogh József 50. születésnapját ünnepelte a közelmúltban, mégpedig úgy, hogy gyerekolvasóit az „Adjon Isten!”, felnõtt olvasóit pedig az „Õszelõ” címû vadonatúj kötetével lepte meg. Aktuális rovatunkban arról is beszámoltunk, hogy a kötetek bemutatására Budapesten is sor került az Apáczai Kiadó Székházában megtartott nagysikerû rendezvényen, neves mûvészek közremûködésével. Arról azonban nem szóltunk még, hogy születése napján, december 15-én este a Megyei Mûvelõdési és Ifjúsági Központ színháztermében Balogh József történelmet írt. De nem csak a költõ, aki a szívünknek kedves sorokat megalkotta. Nem csak a számos szereplõ, aki meghitten szép tartalommal töltötte tele a színpadot, a termet s a két és fél órányi mûsoridõt. S nem csak a nézõteret benépesítõ több száz vendég, aki kezében kötettel, virággal, ajándékkal s szemében az ünnep csillogásával érkezett…, hanem történelmet írt ezen a felejthetetlen estén maga a Magyar Irodalom.  
    Mert ez az este tanúbizonyságot tett arról, hogy ma, a XXI. század, a harmadik évezred elején, amikor egyre inkább elfordulunk a könyvtõl, a verstõl, az irodalomtól, és egyre inkább rabjává válunk a technika szupervívmányainak, ma, Magyarországon igenis meg lehet tölteni irodalommal egy színháztermet és két és fél órát szünet nélkül. De ehhez kellenek Balogh Józsefek! És… 
    … és Pungor Jánosok és Esztergályos Jenõk, akik felfedezik az Alkotást, a Mûvet, a Költeményt, és célul tûzik ki, hogy azt mások is felfedezzék; 
    … és Prugberger Emilek: olyan alpolgármesterei a településnek, akik barátai a kultúrának, a mûvészetnek, és mint ilyen, õszinte szívvel mellé állnak; 
   … és Tarisznyások együttesek és Joós Tamások, akik ütemet, ritmust, dallamot csatolnak a rímhez, s hangszerrel kezükben dallá, énekké formálják a verset, olyanná, amely elõadás után is visszacseng fülünkben; 
    … és Kapiller Sarolták, akik, mint igazán remek, kiválóan jó háziasszonyok, megfelelõ felkészültséggel, tájékozottsággal és leleményességgel adják-veszik a szót, biztos kézzel forgatják a mûsor kormánykerekét;  
    … és Mesebolt Bábszínházi mûvészek, akik kellõ alázattal, tisztelettel és méltósággal fordulnak a Vershez, s a költõ gondolatát értõn tolmácsolják nekünk;  
    … és kellenek versmondó diákok, akik már (kis)iskolásként felismerik a rímek mögött rejlõ szépséget és üzenetet, és gyermeki bájjal osztják meg rajongó tekintetû közönségükkel… 
    S ameddig õk vannak, addig Közönség is lesz, aki képes megtölteni egy színháztermet, s aki az elõadás után akár órányit is képes sorba állni a költõ asztalánál, hogy annak kézjegye a kedves kötetbe bekerüljön.  
    Öröm volt látni, hogy Szombathelyen milyen sok a versbarát és mennyire boldog mindenki. Szép volt, igazi ünnep, megható és felemelõ. Olyan élmény, amiért már érdemes volt megszületni.  
    Csak azt sajnáltam, hogy nem láthatta az egész világ! 
  
Varga Gabriella
 
(Külön köszönet Lajtai Gábornak, a NapSziget fõszerkesztõjének!)
A cikk 2002. január 7-én került fel a világhálóra.
 
 A cikkekkel kapcsolatos véleményeket, illetve a közlésre szánt aktuális írásokat
e-mail címünkre valamint az 1399 Budapest, Pf. 701/578. postai címre várjuk!
 
Vissza a főoldalra
 
Vissza az
AKTUÁLIS ÍRÁSOK
rovathoz
céljainkat az NKÖM támogatja
muveszetek.hu
a mûvészeti böngészõ
 
Mûvészek és mûvészetek
a világhálón